A lázcsillapítás gyerekeknek, bármilyen betegségről is legyen szó, minden esetben kihívás. Ráadásul a magas láz egyúttal komoly mellékhatásokkal is járhat, ezért minden anyuka igyekszik mihamarabb csillapítani. De vajon mik a láznak az okai? Hány foktól kell a lázat csillapítani és milyen otthoni praktikákkal vehetjük fel vele a küzdelmet? Erre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ videónkban, Dr. Bense Tamás csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvossal.
Videó szövegének átirata
Eszter: Sziasztok mamik. Kevés dolog ijeszti meg jobban anyukákat, mint amikor a baba lázas. A mai vendégem Dr. Bense Tamás főorvos, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, akivel az otthoni lázcsillapításról fogunk beszélni. Szia Tamás.
Tamás: Szia.
A láz okai és egyéb tünetek
Eszter: A láz egy olyan tünet amit felnőttkorban is komolyan veszünk – a kisbabák és a csecsemők esetében milyen okai lehetnek a láznak?
Tamás: A láz valamilyen gyulladásos reakció, amely a szervezetben általában fertőzést jelez. Igaz, hogy Magyarországon egy kicsit túl van misztifikálva a láz és nagyon hamar, nagyon könnyen megijedünk attól, hogy lázas a gyerek és attól, hogy nem tudunk jól és hatékonyan lázat csillapítani. Önmagában abból, hogy alacsony vagy magas a láz, nem tudunk következtetni arra, hogy egy súlyos betegség áll-e a háttérben vagy sem.
A láz fokán kívül tudnunk kell, hogy van-e valamilyen kísérő tünet és ami még vírusos vagy bak nagyon fontos, az a babának az életkorra. Általánosságban elmondható az hogy a láz hátterében vagy vírusos vagy bakteriális fertőzés áll és ha a helyét keressük a fertőzésnek akkor ezek döntően légúti fertőzések (alsó és felső légúti fertőzések). A légúti fertőzésekhez gyakran társul középfülgyulladás és ezen kívül meg kell említeni a tápcsatorna fertőzéseit, illetve a húgyúti fertőzéseket is.
Eszter: A láz mellett milyen további kísérő tünetekre érdemes odafigyelnie az anyukáknak, amik fölött esetleg elsiklik a figyelme?
Tamás: Tulajdonképpen bármilyen kísérő tünet lényeges lehet, tehát amikor egy szülő arról panaszkodik hogy lázas a gyerek, akkor a következő kérdésünk rögtön az hogy milyen egyéb tünete van, milyen az általános állapota; van-e légúti tünete, van-e hányás, van-e hasmenés, megváltozott-e a babának a viselkedése, esetleg valamilyen idegrendszeri tünetet észlelt-e a szülő nála. Ezek mind mind lényegesek, mint ahogy az is, hogy valamilyen bőrtünet vagy bőrkiütés kíséri-e a lázat.
Hogyan mérjünk helyesen lázat?
Eszter: Mi minősül egyáltalán láznak?
Tamás: Attól függ, hogy hol mérjük a test hőmérsékletet. Általánosságban elmondható, hogy 38 fok fölött beszélünk lázról hónaljban mérve, de ha rektálisan mérjük a hőt, akkor egy fél fokot ehhez hozzá kell adni, tehát ott 38,5 fölött beszélünk lázas állapotról. Nagyon lényeges az hogy a láznak a foka az jó eséllyel semmit nem fog mondani nekünk arról, hogy mennyire állunk súlyos betegséggel szemben. Például egy újszülöttnek egy kisbabának lehet úgy is súlyos fertőzése hogy nincsen láza, sőt akár éppen hipotermiás, azaz alacsony a hőmérséklete.
Eszter: Csecsemőkorban milyen módon érdemes lázat mérni?
Tamás: Erről azt hiszem mindenki mást mond. Egy éves korig a rektálisan, tehát a popsiban mért hőmérséklet mérés a legpontosabb, de vannak olyan ajánlások, például az angliai orvosi ajánlások, amik már csecsemőkorban a hónaljban történő hőmérést javasolják. Tudni kell hogy a kettő közt azért körülbelül fél fok különbség van.
Lázcsillapítás gyerekeknek
Eszter: Amennyiben lázról beszélünk gyermekeknél, babáknál, csecsemőknél, milyen lehetőségeink vannak arra hogy otthoni körülmények között ez csillapítsuk?
Tamás: Figyelembe kell venni a gyereknek az általános állapotát, hogy egyrészt olyan lázcsillapítót kell választanunk, ami effektív és amelynek lehetőleg kevés mellékhatása van. Nagy általánosságban elmondható az, hogy csecsemőknél, a gyerekeknél a paracetamol illetve az ibuprofen tartalmú lázcsillapítók alkalmazása javasolt, ezek különböző kiszerelésben állnak rendelkezésünkre. Léteznek cseppekben, léteznek tablettákban, illetve hogy ha valamiért a baba nem képes szájon át bevenni a gyógyszert, mert mondjuk hány, akkor lehet kúp formájában is alkalmazni.
Eszter: Csecsemőknél is ugyanez a helyzet, ott is ezeket a dolgokat alkalmazhatjuk?
Tamás: Így van, nyilván egy csecsemőnek nem fogok tablettát adni, tehát a csecsemőknél a különböző cseppek, szirupok jönnek elsősorban szóba. Illetve ha a szájon át bevitele valamiért lehetetlen, akkor használhatjuk a kúpokat. Azt nagyon fontos kiemelni, hogy egy nagyon speciális csoport a hat hónap alatti, vagy talán inkább úgy fogalmaznék hogy a három hónap alatti csecsemő; az ő lázas betegségüket mindig nagyon komolyan kell venni és azzal mindig orvoshoz kell fordulni.
A rettegett lázgörcs
Eszter: A lázhoz kapcsolódik az a fogalom, ami szerintem a legrettegettebb: a lázgörcs. Milyen okai vannak a lázgörcsnek?
Tamás: A lázgörcs kapcsán azt észleljük, hogy egy lázas vagy éppen a láz felmenő szakaszában lévő csecsemőnél vagy kisdednél egy epilepszia formájú görcs zajlik le. Ez azért mindig egy utólagos diagnózis, lehet hogy valakinek nem is lázgörcse volt, hiszen a láz és a görcs állapota más miatt is jelentkezhet, például egy központi idegrendszeri gyulladás vagy agyhártyagyulladás esetén.
Alapvetően a lázgörcs az egy jóindulatú betegség, a láz fokozza a görcskészséget; a lázgörcs általában körülbelül fél év és 5 éves életkor közötti életszakaszban szokott előfordulni, amikor a gyerekek gyakran görcsösen reagálnak a lázra. Azt fontos tudni, hogy ha valakinél lezajlott egy ilyen egyszerű lázgörcs onnantól kezdve nem kell láz fóbiában lenni az édesanyának, mert bizonyított, hogy az agresszív lázcsillapítás nem fogja megelőzni a görcsöt és az a gyerek lehet hogy legközelebb 40 fokos láznál sem lesz semmilyen tünete és lehet hogy egy másik gyerek már 37,2 fokos láznál is görcsölni fog.
Eszter: Amennyiben ez a lázgörcs felmerül teljesen egyértelmű hogy az anyuka első reakciója a pánik. De mi az amit még ekkor is tehetünk otthon és mi az a pont amin túl már feltétlen orvoshoz kell fordulnunk?
Tamás: Hát attól függ hogy ha már rutinos szülőről van szó és zajlott-e már korábban lázgörcs, ha igen, akkor ő jó eséllyel el van látva olyan gyógyszerrel, olyan rektálisan adható oldattal, amiben görcsgátló gyógyszer van. És ha ez a görcs elhúzódik tehát mondjuk két percnél tovább tart, akkor ezzel ő és otthon jó eséllyel tudja csillapítani a gyermekének a lázát. Ha életében először van a babának lázgörcse, akkor valószínűleg nincsen otthon ilyen gyógyszer. Azt gondolom, hogy ilyen esetben amikor lázas és görcsöl a gyerek, mielőbb és minden esetben, azonnali orvosi vizsgálat indokolt, adott esetben mentő kihívásával.
Mire figyeljünk a lázcsillapítás mellett?
Eszter: A gyógyszeres lázcsillapításon kívül még mire kell odafigyelnünk?
Tamás: Lényeges, hogy amikor megemelkedik a testhőmérséklet, akkor meg fog nőni a szervezetünk folyadékigénye is, tehát biztosítanunk kell azt, hogy elég folyadékhoz jusson a csecsemő vagy a kisded. Kerüljük el azt hogy túl legyen öltöztetve és ami nagyon fontos hogy ha egyéb módon veszít folyadékot, nem csak izzadással, hanem mert hányt vagy hasmenése van, akkor azt szintén pótolni kell.
Eszter: Sok esetben azt mondják, hogy a láz, főleg ha nem túl magas, nem is érdemes csillapítani, mert a sokkal jobban teszünk akár a gyermekünk szervezetének azzal, ha hagyjuk hogy a láz által legyőzzön bizonyos betegségeket. Te mit gondolsz erről és ez életkorhoz van kötve?
Tamás: Egyetértek ezzel és nincs életkorhoz kötve. Általában a szülők azt kérdezik tőlem, hogy mondjam meg tizedfokra, hogy mikortól csillapítsák a gyerek lázát. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy nem tudok erre válaszolni és azt kérem tőlük, hogy nézzék a gyereknek az általános állapotát, mert lehet hogy az az egyik kisded az 38.9 fokos láznál föl-le rohangál a szobában és szétszedi a lakást, illetve jó az általános állapota – az ilyen aktív gyerek lázát nem feltétlenül kell rögtön és azonnal csillapítani.
Míg a másik gyereknek, lehet, hogy csak 37,8 a láza, de gyenge, bágyadt, nyűgös, lóg füle-farka, annak már lehet hogy azonnal adok lázcsillapítót. Tehát a lényeg, hogy nem csak a láz foka, hanem a láz és a gyermeknek az általános állapota együtt dönti el, hogy kell-e adni lázcsillapítót.
Otthoni praktikák lázcsillapításra
Eszter: Vegyük egy olyan esetet amikor a lázcsillapító nem hat, ilyenkor milyen egyéb otthoni praktikákhoz nyúlhatunk?
Tamás: Ha a lázcsillapító nem hat, akkor ennek általában az az oka, hogy nem megfelelő dózisban adtam a lázcsillapítót. Ilyen esetben lehet nyúlni más típusú lázcsillapítóhoz, tehát ha adtam mondjuk ibuprofent, akkor adok paracetamolt és fordítva, de megint csak visszautalva az előzőekre, értékelni kell a gyerek állapotát, mert ha nem szűnt meg a láz és ezt mindig elmondjuk, hogy nem az a cél hogy megszűnjön a láz, hanem mondjuk a bágyadt, elesett, magas lázas gyereknél, ha sikerül egy harmincnyolc-egynéhányat elérni és az állapota javul, akkor nem kell azonnal még egy gyógyszert beadni.
Régen nagy divat volt a különböző fizikális lázcsillapítási módok, amikor vizes ruhába bugyoláltuk a gyereket, vagyis prizniceltük. Ez egyértelműen nem javasolt már; a hűtőfürdőről, fogalmazzunk úgy, hogy megoszlanak a vélemények. Rutinszerűen nem szoktam javasolni, de ha a gyerek jól érzi magát egy langyos fürdőben és jól esik neki, akkor lehet alkalmazni, de alapvetően a fizikális lázcsillapítási módozatok kiszorulnak a gyakorlatból.
Eszter: Nagyon szépen köszönöm a válaszaidat Tamás.
Tamás: Nagyon szívesen.
Eszter: Köszönjük, hogy itt voltatok ti is, találkozunk a következő részben.