Miért gyakoribb az ételintolerancia és az ételallergiák, mint 50 évvel ezelőtt? Mi okozza ezeket a tüneteket? Az ételintolerancia gyógyítható, vagy megelőzhető? Illetve élhetünk-e az érzékenységekkel is teljes életet? Videónkban a fenti kérdésekre keressük a választ Kovács Dóri táplálkozási tanácsadóval.
Eszti: Sziasztok, Mamik. “Bezzeg 50 évvel ezelőtt senki nem volt gluténérzékeny” hallhatjuk a szkeptikusoktól, amikor az érzékenységek témaköre szóba kerül. De azt, hogy tulajdonképpen miért nem volt 50 évvel ezelőtt senki gluténérzékeny és mit tehetünk abban az esetben ha esetleg mi, vagy a gyermekünk érintett, erre fogjuk ma keresni a választ. A vendégem pedig Novák-Kovács Dóra táplálkozási tanácsadó. Szia Dóri, üdv újra nálunk.
Dóri: Szia Eszti, üdvözlöm a mamikat.
Eszti: Belefutottál már te is érzékenység tagadókba?
Dóri: Én azért nagyon sok ilyennel találkozom, azt gondolom. Egyrészt a saját érintettségem révén is, a családomnál ugyanezt megjártam, mondhatni. Másrészt az ügyfeleimnél is látom, hogy sokan küzdenek a család nem-támogatásával. Azért ezt mindig elfelejtik, ezek az úgynevezett érzékenységtagadók, hogy ötven vagy száz évvel ezelőtt nem ugyanezeket az ételeket ettük, sőt!
Tehát hogy ha a nagymamáinkat, vagy nagyszüleinket vesszük, hogy nézett ki mondjuk a búza? Nem volt növényvédő szerekkel kezelve, a gliadin tartalom messze nem volt ilyen magas, mint a nemesítések után lett és igazából az okoz nagyobb problémát.
Továbbmegyünk akkor ugyanígy a búza révén, hogyan készült a kenyér. Általában kovászolással, a kovászolás révén kvázi elő-emésztetté vált számunkra a táplálék, azaz sokkal könnyebben volt emészthető. Akkor, ha megint megyünk tovább, következnek az élelmiszer adalékanyagok; hol voltak ezek az adalékanyagok 50 évvel ezelőtt.
Az ízfokozók, akár E betűk, mindenféle ételen kívüli vagy élelmiszeren kívüli, plusz olyan hozzáadott problémás vegyületek, mondhatni, amikkel azért a mai szervezet bőven találkozik. És akkor a másik oldal még a stressz, ami hozzájáruló tényezők, különféle vegyi anyagok amiket akár a bőrünkre hajunkra kenünk. Ezek azért mind hozzájárulnak ahhoz hogy a mostani érzékenységek ennyire kialakultak.
Ételintolerancia, ételallergia és az érzékenységek
Eszti: Tegyünk különbséget akkor az allergia, az ételallergia és az ételintolerancia között, mik elvben és gyakorlatban ezek a különbségek?
Dóri: Az ételallergia egy immunrendszeri válasz. Ezzel szemben az ételérzékenység az emésztőrendszernek az adott élelmiszerre adott válasza. Az ételallergiánál a tünetek általában néhány órán belül jelentkeznek. Ezzel szemben az ételintolerancia, vagy ételérzékenységeknél néhány óra elteltével, de akár napok is eltelhetnek, amíg mondjuk egy tünet jelentkezik.
Az ételallergiánál, ha már szembe állítjuk a kettőt, akkor lehet egy légzőszervi tünet, bőrtünet, de lehet emésztőrendszeri is. Itt azért az nagyon fontos, hogy kiemeljük, hogy akár anafilaxiás sokk is lehet, tehát egy elég komoly dologról van szó és nem az az ételérzékenység komolyságát szeretném elvenni, de ez egy lappangó dolog és egy lappangó gyulladás, ami sokkal hosszabb lefolyású.
A tünetek nem biztos hogy annyira intenzíven, erősen jelentkeznek; lehet akár bőrtünet is, ekcéma, csalánkiütés, lehet puffadás, hasmenés, székrekedés; tehát itt is szerteágazó tünetegyüttesről beszélünk, de akár az ételintolerancia esetében lehet idegrendszeri tünet is, a gyermekeknél akár hiperaktivitás, figyelemzavar.
Gluténérzékenység, laktózérzékenység
Eszti: Mik a leggyakoribb érzékenységek?
Dóri: Ha ki kellene emelni, akkor a glutén, a tej, a tojás talán a leggyakoribb. De ide még azért a kukorica, a szója is nyugodtan sorolható, illetve néhány olajosmag például.
Eszti: Vannak ezeknek klasszikus tünetegyüttesei?
Dóri: Inkább külön választanám, hogy például a glutén esetében is többfajta érzékenység létezik, legismertebb a cöliákia, amit itt nagyon fontos kiemelni, hogy ez egy autoimmun kórkép, itt az élethosszig tartó diéta az, ami szükséges. A tünetegyüttes azért itt is eléggé változó; többen jeleznek fejfájással, bőrtünettel, jellemző az emésztőrendszeri tünetegyüttes is.
Eszti: Mi a probléma azzal amikor laktózérzékenyek laktózmentes termékeket fogyasztanak?
Dóri: A laktózmentes termékek csak a tejcukor emésztést segítik elő, ezen kívül nem beszéltünk a kazeinről ami a másik tejfehérje összetevő és ami igazából a gyulladásokért felelhet. Emellett ugye, ha tejcukor problémánk van, előfordulhat és gyakran ez kéz a kézben jár egyéb más ételérzékenységekkel.
Ilyenkor nem segíti elő a regenerálódást, mivel a tej gyulladáskeltő, lehet nyákkeltő is. Ezt a gyermekeknél is én el szoktam mondani, ha hajlamos arra, hogy gyakran köhög hurutosan, akár egy betegség idején is, próbáljuk meg, hogy ezeket a tejtermékeket ilyenkor nem kapják a kicsik, így sokkal hamarabb tudnak regenerálódni.
Miért egyre gyakoribb az ételintolerancia?
Eszti: Meg tudjuk határozni azt, hogy miért van az hogy tényleg 50 évvel ezelőtt nem hallottunk arról hogy mindenki mindenféle érzékeny?
Dóri: Igazából a búzának a nemesítésével, amit az elején is említettünk, nagyon sok minden megváltozott. Összetevőiben az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek is összességében megváltoztak; az adalékanyagok, az ízfokozók, a színezékek nem voltak jelen a táplálkozásunkban.
Ha mondjuk végigvesszük egy paraszt bácsinak minden napját, azért nagyjából háromszor mondjuk étkeztek, aktívan dolgoztak, kint voltak a földeken. Nem volt az, ami mondjuk a mai ember jellemzője, hogy gyakran ülünk, nem mozgunk, egész nap eszünk szinte reggeltől estig; valami kis nassolás mindig van, nem tud pihenni a szervezetünk, sem regenerálódni. A mai élelmiszerek teljesen mások.
Élhetünk-e teljes életet ételintoleranciával?
Eszti: Mit tehetünk akkor, ha kiderül az hogy mi érzékenyek vagyunk esetleg a gyermekünk érzékeny. Élhet-e így is teljes életet?
Dóri: Mivel mi így élünk, azt mondom abszolút úgy érzem, hogy teljes életet élünk. Arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy valódi ételeket eszünk és nem azokat, amiket esetleg nem ehetünk; miért nem ehetünk és azokat próbáljuk pótolni. Én igyekszem a receptjeim által is megosztani azt, hogy mennyire teljes értékűen lehet étkezni úgy, hogy ezeket az összetevőket elhagyjuk.
Ma már azt mondom, sőt évekkel ezelőtt sem éreztem azt, hogy ezek hiányoznának; akár egy tojás helyettesítése vagy akár egy tej, szinte azt mondom hogy szokássá vált. Így nőttünk fel, ezt tanultuk az anyukánktól.
De ha belegondolok egy főzelék sűrítéséhez semmi szükségem nincsen tejre. Vagy akár a tojás helyettesítésére, tehát nem a helyettesítést kellene kiemelnünk, hanem hogy hogyan tudunk ezek nélkül olyan valódi ételeket enni, amik tényleg táplálják a testünket.
Eszti: Te személy szerint hogyan élted meg ezt az életmódváltást, tehát volt bármi olyan lelki nehézség amivel szembe kellett nézned?
Dóri: Én szerencsésnek mondanám magam, mert egy folyamat volt, tehát nem egyik napról a másikra kellett mindent teljesen átreformálnom, hanem magamnak építhettem föl hogy ezt milyen ütemben tudom vállalni. Nyilván igyekeztem mielőbb megtenni de nem volt egy ilyen görcsösség bennem.
Én szerencsésnek tartom magam, magunkat, amiért ezeket az ételeket el kellett hagyni, mert rengeteg más színes zöldség, tápanyagdús étel került a helyükre. Én azt gondolom, hogy aki itt tart és már tovább tudott azon a részen lépni, hogy hogy kicsit szomorkodunk és egy kicsit a régi életünket szeretnénk visszakapni, ő már jó úton jár és a helyében sokkal egészségesebb, sokkal tápanyag sűrűbb és tápanyag dúsabb életet kapunk.
Eszti: Itt a tudatosságnál, egyébként, ez is egy olyan téma, amiről azt gondolom hogy az önismeret az egy nagyon fontos faktor. Már az, hogy én tudatosítom azt, hogy én most ezt azért csinálom, hogy nekem jó legyen és hogy én meggyógyuljak és egészséges legyek, szerintem ez egy elhanyagolhatatlan része az egésznek.
Dóri: Pontosan; szerintem enélkül valóban nehéz és nehézségként lehet megélni, hogy valamit én nem ehetek. Én igyekszem egyébként is az életet nem a hiány oldaláról szemlélni, hanem azt látni, hogy ez egy bőség és sokkal jobb dolog a számunkra. De ezt tudatosítani kell, valóban, amit te is mondtál, hogy ez miért is történik, milyen hatással vannak bizonyos alapanyagok a szervezetünkre, vagy miért nem jó, ha azokat gyakran fogyasztjuk.
Van-e gyógyulás?
Eszti: Van e gyógyulás az ételallergiából, érzékenységekből?
Dóri: Vannak bizonyos betegségek, érzékenységek, amik élethosszig tartó diétát igényelnek. De a bélrendszer, a bél sejtjeinek a regenerálásából igen, van gyógyulás és az ételérzékenységnek van olyan része, ami gyógyíthatónak mondható ebben az értelemben. A bélrendszerünk állapota nagyban meghatározza, hogy egyes összetevőkre hogyan reagálunk, ennek a regenerálásával tud nyilván a szervezet is regenerálódni.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Eszti: Mi az amit mi önerőből tehetünk azért, hogy mondjuk megelőzzünk egy ilyen állapotot?
Dóri: Én azt szoktam javasolni, hogy ha valakinek csak az egészségtudatosság a cél, vagy az egészségmegőrzés a cél, hogy igyekezzünk minél inkább valódi ételekre helyezni a hangsúlyt. Csökkenteni kell azokat a gyulladáskeltő élelmiszereket, mint a glutén, a tej, akár a tojás, a tojásfehérje; leginkább azokat, amik sokaknál az ételérzékenységi problémákat tudnak okozni, ezeket csökkentsük.
És helyezzük előtérbe tényleg a zöldségeket, amik nagyon sokféleképpen elkészíthetőek. Nézzük meg a piacon, hogy termelőktől vásároljuk azokat a húsokat. Kerüljük az ipari húsokat, ha már tej, akkor kerüljük az ipari tejeket és inkább, mondom, a valódi ételekre helyezzük a hangsúlyt.
Eszti: Köszönöm a válaszaidat Dóri és hogy itt voltál szeretettel, várunk legközelebb is.
Dóri: Köszönöm szépen.
Eszti: Köszönjük a figyelmet, veletek is legközelebb találkozunk.
Ha hasznosnak találtad a fenti cikket, oszd meg kérlek az alábbi lehetőségek valamelyikén, hátha a megosztásoddal valaki olyanhoz is eljut, akinek ezzel nagyon-nagyon jót teszel