Posts By :

Czire Zsuzsanna

Hozzátáplálás kisokos: Minden, amiről a mamiknak tudni kell 🍼

Hozzátáplálás kisokos: Minden, amiről a mamiknak tudni kell 🍼 1200 799 Czire Zsuzsanna

A hozzátáplálás minden kisbaba életében az az időszak, amikor a pici az anyatejen vagy a tápszeren kívül már mást is fogyaszthat. Ilyenkor a gyerkőc megismerkedik új élelmiszerekkel, ételekkel, új ízekkel és állagokkal. 

Tévedés ne essék, a hozzátáplálás nem azt jelenti, hogy ettől a pillanattól kezdve a kisbaba nem szopizik többet és már teljesen a felnőttek étrendje szerint étkezik. A hozzátáplálás azt jelenti, hogy az eddig is fogyasztott anyatej vagy tápszer mellett megjelennek a szilárd táplálékok a kisbaba étrendjében. A szoptatás és tápszeres táplálást ezt követően, egészen a kisgyerek másfél-két éves koráig is folytathatjuk, mivel kezdetben a bevezetett szilárd táplálékok messzemenően nem fedezik a baba napi tápanyag szükségletét.

Hozzátáplálás: lehet-e túl korán vagy túl későn kezdeni?

A gyermekorvosok ajánlása szerint az első hat hónapban kizárólagosan az anyatejes vagy a tápszeres etetés ajánlott, majd a hatodik hónap után kell fokozatosan bevezetni a szilárd ételeket; a szoptatást pedig érdemes folytatni a gyerek két éves koráig.

Mivel a gyermekek különböző tempóban fejlődnek, ezért nem szükséges szigorúan ragaszkodni a fentebb említett hat hónapos mérföldkőhöz, hanem ajánlott ezt az időpontot rugalmasan kezelni. Akkor érdemes megkezdeni a hozzátáplálást, amikor úgy látjuk és érezzük, hogy a baba erre készen áll. Viszont nem szabad a kicsi négy hónapos kora előtt próbálkozni, sőt az sem szerencsés, ha a hat hónapos kisbabánál nem kezdjük meg a hozzátáplálást; ugyanis mind a korai, mind pedig a kései hozzátáplálásnak vannak kockázatai és nem kívánt következményei.

A korai hozzátáplálás kockázatai:

  • A baba veséi még nem elég fejlettek ahhoz négy hónaposan, hogy az anyatejen vagy a tápszeren kívül bármilyen más táplálékot feldolgozzanak
  • A kicsi emésztőrendszere nem elég fejlett ahhoz, hogy szilárd a tápanyagokat megeméssze

Négy hónapos korban a kisgyerek táplálékigényét tökéletesen kielégíti az anyatej vagy a tápszer; más élelmiszerek vagy italok bevezetése befolyásolhatja az anyatej vagy a tápszer megfelelő felszívódását és hasznosulást a kicsi szervezetében. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha túl korán kezdjük meg a hozzátáplálást, az a későbbiekben elhízáshoz vezethet, illetve megnövelheti az allergia kialakulásának kockázatát.

A megkésett hozzátáplálás nem kívánt következményei:

  • A hat hónapos kisbaba energiaigényét már nem fedezi a az anyatej vagy a tápszer
  • A féléves kisgyereknek a megfelelő fejlődéshez olyan ásványi anyagokra is szüksége van, melyek nem találhatóak meg az anyatejben, mint például a cink és a vas
  • A különböző textúrájú élelmiszerek kóstolása olyan fontos izmokat stimulál a kisgyereknél, melyek a későbbiekben a beszédfejlődésben játszanak fontos szerepet, és nem utolsó sorban, egy olyan fontos készség, mint az önálló evés elsajátítása késedelmet szenved. 

kisbaba ül és várja az ételt

Mik a jelei annak, hogy a kisbaba készen áll a hozzátáplálás megkezdéséhez? 

Amint a kisbaba betölti a négy hónapos kort, lassan a következő jeleket vehetjük rajta észre, és ezek egyúttal azt is jelentik, hogy a babóca kezd készen állni a szilárd ételek bevezetésére. Természetesen az a jobb, ha minél több ismertetőjelet veszünk észre a gyereken, az alábbiak közük:

  • Egyedül tud ülni, tartja a fejét és érdeklődve forgatja
  • Amikor a szülők és a környezete étkezik, kíváncsian figyel
  • A szájába kerülő ételt már nem automatikusan kinyomja a nyelvével, hanem érdeklődően forgatja és próbálja lenyelni
  • A kéz-szem-száj koordináció jelen van, azaz meglátja az ételt, képes azt felvenni és a szájához vinni

A fenti jelzések azok, amelyek azt mutatják, hogy a kisbaba megérett a szilárd táplálék bevezetésére; és az a jó, ha a kicsi több jelet is produkál, különösen akkor, ha fiatalabb, mint hat hónap.

Van azonban néhány olyan viselkedési minta, amelyet tévesen az érettség jeleként szokták értelmezni:

  • Ha a baba rágja az öklét
  • Ha felébred éjszakánként, pedig azelőtt végigaludta az éjjelt
  • Ha megnövekedett az igénye a szoptatásra, azaz többször kér enni

Ez az utóbbi három jelzés a kisbaba természetes viselkedésének része, nem feltétlenül jelzi azt, hogy a gyerek megérett a hozzátáplálás elkezdésére.

A tradicionális és a baba igényeihez igazított (BLW, avagy falatkás hozzátáplálás) hozzátáplálás előnyei és hátrányai

Kétféle hozzátáplálási módszert ismerünk, az egyik a baba igényei szerint, vagy inkább a baba vezetésével történik, míg a másik a tradicionális módszer. Mindkét metódusnak megvannak az előnyei és a hátrányai, ezért érdemes mindkét módszert megismerni és utána dönteni arról, hogy melyiket szeretnénk alkalmazni..

A baba által vezetett (BLW vagy falatkás) hozzátáplálás

A baba által vezetett hozzátáplálás, ahogy azt a neve is elárulja, arról szól, hogy a kisbabát a kezdetektől arra bátorítjuk, hogy önállóan egyen. Az ételt könnyen megfogható, kis darabokban adjuk a csöppségnek, akkorákban, amelyet kényelmesen meg tud fogni és a szájába tenni, és hagyjuk őt a saját tempójában étkezni, felfedezni a különböző ízeket és textúrákat.

Ennek a módszernek az előnyei:

  • A kisbaba hamar önállóvá válik
  • Nem kell külön főzni a kicsire, ugyanis azt, vagy nagyon hasonlót eszik, mint a család többi része
  • Együtt étkezik a család
  • A jövőben jobban meg tudja állapítani, hogy mikor evett eleget és így elkerüli a veszélyét az esetleges elhízásnak

A baba által vezetett hozzátáplálás hátrányai

  • Kismértékben megnövekedik  a fulladásveszély, bár, ha az étel megfelelő méretűre van vágva, akkor ez a veszély nem lehet nagyobb, mint a tradicionális etetés során
  • Nehezen mérhető a táplálék mennyisége, amit a gyerek ténylegesen elfogyasztott
  • Ha hagyjuk a picit kibontakozni, sokat kell majd takarítani utána
  • Kissé nehezebb lehet az esetleges ételallergiák kiszűrése, ugyanis többféle étel kerül egyszerre bevezetésre

A tradicionális hozzátáplálás

A tradicionális hozzátáplálásról már mindannyian hallottunk, ez a hagyományos metódus, amikor először a pürékkel kezdünk, majd összetört, később felvágott zöldségekkel, gyümölcsökkel folytatjuk a kisbaba etetését, egyszerre egyféle táplálékot bevezetve. 

Ennek a módszernek az előnyei

  • Pontosan láthatjuk, hogy a babóca mennyit evett
  • Kevésbé koszolós megoldás, ugyanis a felnőtt kontrollálja az étkezést

A tradicionális hozzátáplálás hátrányai

  • Külön kell főzni a babának és általában ő külön is eszik, így elég sok időt elvesz az anyuka napjából
  • Nagyobb az esély arra, hogy túl etessük a kicsit
  • Ha a baba megszokja  kényelmes pürét, lehet nehezebb lesz majd más, keményebb textúrák bevezetése

Nem mondhatjuk, hogy az egyik módszer jobb mint a másik, mindkét hozzátáplálási metódusnak megvannak az előnyei és hátrányai. Úgy ahogy nincs két egyforma kisbaba, úgy nincsen két egyforma család sem, így valószínű, hogy mindenkinél más mód válik be. Ajánlott megismerni a lehetőségeket, mérlegelni és egyéni igények, egyéni megfontolás alapján dönteni, hogy melyiket szeretnénk kipróbálni és alkalmazni.

Az is lehet, hogy lesz olyan anyuka, akinél a két módszer kombinációja válik be; reggel és délben, amikor egyedül van a babóca és a mami, akkor van idő pürézni és este, vagy családi összeülős ebédeknél lehet hagyni kísérletezni és felfedezni a gyereket, hiszen úgyis az, ami az anyáék tányérján van finomabb.

családdal eszik a kisbaba

A hozzátáplálás elkezdése

Miután eldöntöttük, hogy a kisbaba készen áll a szilárd táplálékok bevezetésére és elgondolkodtunk azon is, hogy melyik hozzátáplálási módszert szeretnénk kipróbálni, az igazi kihívás akkor kezdődik csak el. Az interneten található rengeteg információ tengerében könnyű elveszni, nehéz eldönteni, hogy mivel is kezdjünk el kísérletezni, mit tegyünk, ha a  gyerek elutasít, mire figyeljünk, honnan tudhatjuk, ha erre az adott élelmiszerre allergiás a kisbaba, ezért a következőkben a fenti kérdéseket fogjuk érinteni.

A tradicionális hozzátáplálás egyik alapszabálya, hogy egyszerre egyféle élelmiszert vezetünk be és azzal kínáljuk a babócát, a nagykönyv szerint általában 3-5 napig; egyúttal figyeljük, hogy az adott ételre hogyan reagál, ízlik-e és esetleg okoz-e bármiféle problémát. Először olyan egyszerű ételekkel kezdünk, mint az alma, sárgarépa, sütőtök, édesburgonya, aztán ahogy telnek a hónapok, egyre többféle zöldséggel és gyümölccsel is megkínálhatjuk a kicsit. 

A gabonafélék bevezetését a gluténmentes gabonákkal kezdjük, ha lehet, a fehér lisztet tartalmazó ételeket ajánlott inkább a baba 12 hónapos kora után bevezetni. A hetedik hónaptól a sovány húsokkal (csirke, pulyka) is próbálkozhatunk és a nyolcadik vagy kilencedik hónaptól lassan a pasztőrözött tejtermékeket (joghurt, kefír – a tehéntejjel érdemes várni a kicsi egy éves koráig) is megkóstoltathatjuk a gyerkőccel.

A potenciálisan allergén ételek, mint a tej, tojás, halfélék és tengeri herkentyűk, diófélék és mogyoró, fehérliszt bevezetésekor ajánlott fokozottan odafigyelni; egyeseknek, mint pl. A mogyoró bevezetését jobb nem késleltetni, sőt, a mogyoró esetében az a legjobb, ha az anyatejen keresztül találkozik vele először a kisbaba. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mogyoró kései bevezetése növeli az allergia kialakulásának kockázatát. 

Más allergének esetében fontos arra odafigyelni, hogy a családban van-e valakinek allergiája, ha igen, akkor az adott élelmiszer bevezetése előtt szükséges a gyerekorvossal vagy allergológussal konzultálni. A tehéntejet és a fehér lisztet tartalmazó élelmiszereket ajánlott a baba egy éves kora után bevezetni, ugyanez a szabály vonatkozik a mézre is, ugyanis a gyerek egy éves korára fejlettebb lesz az emésztőrendszere, így könnyebben megbirkózik ezekkel az élelmiszerekkel. 

Babaételek, készítsük vagy vásároljuk?

A bolti bébiételek mellett, a gyermekorvosok is kifejezetten ajánlják a mamiknak, hogy nyugodtan készítsenek otthon ételt a kisbabáknak. Nyilván ez kissé macerásabb, mint a vásárolt bébiételek, amelyek ráadásul azzal is csábítanak, hogy kiegyensúlyozott összetevőket, megfelelő mennyiségben és ráadásul bio alapanyagokból tartalmaznak, de az otthon készített bébiételeknek is megvannak az előnyei.

Sok esetben a mamik elbizonytalanodnak, hogy valóban jól csinálják, vajon megkap mindent a kisbaba, amire szüksége van – de nem kell aggódni 🙂 Az otthon készített bébiétel költséghatékonyabb, és ami szintén fontos, hogy a picur az család többi részéhez hasonló ételt ehet, és kiskorától az otthoni ízvilágot, az anyuka egyedi főztjét ismerheti meg.

A receptek egyszerűek, általában megfőzzük a hozzávalókat, azokat pürésítjük, esetleg tápszerrel vagy anyatejjel keverjük és azzal kínáljuk a kicsit. A későbbiekben, amikor már önállóan eszik a baba, akkor oda kell figyelni arra, hogy változatosan és többféle élelmiszerrel kínáljuk a kicsit, így fedezve a a napi tápanyag bevitelt (természetesen miután bevezettük a különálló összetevőket és ezek nem okoznak problémát) 

Ugyanúgy, mint a felnőtteknél a kisbabák esetében is oda kell figyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra, a baba ételének is elegendő mennyiségű és változatos zöldséget és gyümölcsöt kell tartalmaznia, illetve megfelelő mennyiségű sovány fehérjét és gabonaféléket. 

babaétel készítése

5 tipp, hogy élvezetesebbé tegyük a baba számára az étkezést

Mint minden új dolgot, a hozzátáplálást is meg kell szokni. Lehet, hogy az első pár alkalom rosszul alakul, lehet a kicsi elutasítja az ételt, vagy nem mutat elég érdeklődést az egész történés iránt. Az alábbi tippek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az étkezés egy kellemes és stresszmentes esemény legyen mint a baba, mint pedig a mami számára.

  1. Hagyjunk elég időt az étkezésre
    A kezdetekben, amíg a babóca hozzászokik az új napirendi ponthoz, biztosan hosszabb időre lesz szükségetek egy-egy etetésnél. Siettetni vagy erőltetni az etetést nem érdemes, mert ez a későbbiekben evés problémák kialakulásához is vezethet.
    Az étkezések időpontját időzítsük okosan, egy olyan időpontot válasszunk, amikor még nem túl éhes vagy nem túl fáradt a gyerek. 
  2. Ajánlott többféle étellel is megkínálni a kicsit
    Különösen, ha elsőre valamit elutasítana, azt érdemes pár nappal később újra meg újra felkínálni neki. A zöldségek bevezetéséhez egy tuti tipp: ne az édes zöldségekkel kezdjünk, mint a édesburgonya vagy répa, hanem próbálkozzunk brokkolival, spenóttal és hasonló, nem édes, párolt zöldségekkel. 
  3. Legyünk türelemmel Lesz olyan élelmiszer, amivel akár tízszer is meg kell majd kínáli a gyereket, mielőtt hajlandó lesz azt megenni; és sajnos a válogatósság a korral is egyre növekszik. A babócák nagyon vicces arcokat tudnak vágni a kóstolgatások és kísérletezgetések során, ezek a kifejezések nem feltétlenül a tetszés vagy nemtetszés jelei, hanem azt mutatják, hogy a picik szokják az új ízeket, ismerkednek az új textúrákkal.
  4. Készüljünk fel lelkileg, ez egy maszatolós mulatság
    Még akkor is, ha a mami eteti a babát, hát még akkor, hogy ha hagyjuk őt is kibontakozni 🙂 Viszont a baba mozgásfejlődésének és a kéz-szem-száj koordinációs fejlődésének fontos lépcsőfoka ez, amikor önállóan eszik.
    Ne felejtsük el, mutassuk meg a babának, hogyan kell enni, bár ezt általában a közös étkezések során profin ellesik. 
  5. Figyeljük a baba jelzéseit, ne erőltessük az evést
    A kislurkó általában jelzi, amikor már tele van a pocakja és nem szeretne többet enni. És egyúttal nem kell aggódjunk; teljesen természetesek azok a napok, amikor picur kevesebbet eszik, vagy éppen mindent visszautasít.
    Arra is figyeljünk oda, hogy az evés ideje alatt figyelemelterelő eszközök, mint a TV vagy tablet lehetőleg ne legyen bekapcsolva.

Milyen változásokra számíthatunk a szilárd táplálék bevezetése után?

A legnagyobb változás a hozzátáplálás megkezdése után a pelenka tartalmának átalakulása lesz. Változatos új színeket és textúrákat fogunk látni és a széklet szaga is megváltozik, különösen éles lesz a váltás, ha előtte anyatejes volt a baba.

Először is a széklet színe barnára változik és az állaga is sűrűbb lesz; egyúttal gyakran visszaköszön benne a babóca által elfogyasztott gyümölcs- és zöldségdarabok. 

A nem éppen felhasználóbarát pelenkatartalom ellenére érdemes a kisbaba székletét továbbra is figyelemmel kísérni, ugyanis a végtermék ugyanúgy fontos információkat hordoz a kislurkó egészségi állapotáról, így például arról is, hogy az éppen bevezetett új étellel hogyan barátkozik meg a gyerkőc szervezete.

Egyes élelmiszerek, mint az alma, a banán vagy a különféle zabpelyhek szorulást okozhatnak. Ha úgy látjuk, hogy a kisbaba kínlódik a székletürítéskor, akkor egyszerűen le kell csökkenteni a fenti ételek mennyiségét és növelni a magas rosttartalmú élelmiszerek, mint a teljes kiőrlésű termékek, a zöldségek közül a borsó, a kelbimbó, a spenót és a brokkoli, míg a gyümölcsök közül a szilva, körte és barack mennyiségét. A megnövelt folyadékbevitel is enyhítheti ezt a helyzetet.

Figyelmeztető jel lehet a hasmenés, ami lehet egy bakteriális fertőzés vagy valamilyen ételallergia jele is. Az gyakran előfordul, hogy a kicsinek híg a széklete, aggódni akkor kell, ha gyakran kakil és azt nagy erővel teszi, mondhatni szinte “kirobban” belőle a folyadék. Hasmenés esetén mindig érdemes orvossal konzultálni és odafigyelni a megfelelő folyadékpótlásra.

Egy másik ijesztő tünet lehet a véres széklet, ami több mindent is jelenthet: az egyik az, amikor a kisbabának szorulása van, akkor előfordulhat, hogy kakiláskor megerőlteti magát és ettől kissé véres lesz a széklete. Ha a székletének az állaga normális, viszont véres, akkor az laktóz intoleranciát is jelezhet, míg a híg és esetleg véres széklet jellemzően bakteriális fertőzést takar. 

Természetesen a fenti tünetek bármelyikének észlelésekor forduljunk gyerekorvoshoz, ő az, aki pontosan meg tudja állapítani mi a baja a kisbabának és ő az, aki előírja majd a megfelelő kezelést is.

baba pelenka csere

Melyek azok az élelmiszerek, amikkel vigyázni kell?

A pasztőrözetlen élelmiszerekkel vigyázni kell, mivel a kisbaba fejletlen emésztőrendszere még nem tud védekezni az esetleges baktériumok ellen. A pasztőrözetlen tejtermékek, konzervekkel vigyázni kell, ezeket nem szabad a kisbabának adni.

A tehéntej bevezetése sem javasolt a pici egy éves kora előtt, mivel az sok proteint és ásványi anyagot tartalmaz, ezek feldolgozása és hasznosítása még sok lehet a kisbaba fejletlen emésztőrendszerének és veséinek; ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a tehéntej potenciálisan allergén, így az esetében a laktózintolerancia veszélye is fennállhat.

A méz a másik olyan tápanyag, amit nem ajánlott a kislurkó egy éves kora előtt adni, mivel a mézben megjelenhet a Clostridium botulinum nevű baktérium, pontosabban a baktérium által termelt toxin, amely ételmérgezést okozhat. A botulotoxin amúgy könnyen, hőkezeléssel eltávolítható az ételből, és az egy évesnél idősebb babákra és a felnőttekre már nem is jelent veszélyt. A kisbabák értetlen bélflórájuk miatt különösen érzékenyek a különböző fertőzésekre; az immunrendszer érése miatt a szakemberek csak egy éves kor után javasolják a méz bevezetését a gyermek étrendjébe.

Nem javasolt a baba egy éves kora előtt olyan élelmiszerekkel kínálni, amelyek hozzáadott sót tartalmaznak, mint a különböző feldolgozott hústermékek (párizsi, sonkák, virsli). Úgyszintén kerülendők azok az élelmiszerek, amelyek hozzáadott cukrokat tartalmaznak, minta  gyümölcslevek, édességek, stb.

A gyümölcslevek fogyasztása szükségtelen, a gyerek egy éves kora előtt hátráltathatja az anyatej vagy a tápszer felszívódását. Egy éves kor után lehet 100%-kos gyümölcsleveket adni a babának, de el hanyagolható, mert az egész gyümölcs vagy zöldség fogyasztása sokkal egészségesebb választás, már csak a benne található rostok miatt is.

Egyes tengeri halfélék, mint a makréla, és bizonyos tonhal fajok fogyasztása sem ajánlott nagy mennyiségben, mert ezeknek a halaknak a húsának magas a higanytartalma, ami káros lehet a baba agyi és az idegrendszeri fejlődésére. Gondosan ki kell válogatni azokat a halfajtákat, amelyeknek nem magas a higanytartalmuk, ugyanis a halfélék elengedhetetlen tápanyagokat és zsírsavakat tartalmaznak, amelyek fontos részei a kiegyensúlyozott táplálkozásnak.

Összefoglalás

A hozzátáplálás kezdetben ijesztőnek tűnhet, különösen a szerteágazó és egymásnak hellyel-közzel ellentmondó információk tengerében, és az is egyértelmű, hogy minden mami a legjobbat akarja adni a babájának. De véleményem szerint nem kell ezt túlaggódni, elég ha betartjuk az alapvető szabályokat, odafigyelünk a csöppség jelzéseire és bízunk az ösztönünkben.  

Mielőtt belevágunk a hozzátáplálásba, érdemes kikérni a gyermekorvos és a védőnő véleményét, tanácsait, illetve a saját anyukánk vagy megbízható barátnőnk véleményét, így rengeteg praktikus tudnivalóval gazdagodunk és elkerülhetjük az esetlegesen felesleges vásárlásokat is. Ha a hozzátáplálás során bármilyen szokatlan dologra leszünk figyelmesek, azonnal keressük fel a védőnőt vagy a gyermekorvost.

Ha érdekesnek és hasznosnak találtad a cikket, egy megosztással hozzájárulhatsz ahhoz, hogy mami ismerőseid is hozzájussanak minden praktikus információhoz a hozzátáplálással kapcsolatban. 👍🥰

 

Kamasz gondok: Utál a gyerekem?

Kamasz gondok: Utál a gyerekem? 1200 600 Czire Zsuzsanna

A kamasz gyerek sokszor meggondolatlan, és akár olyan bántó mondatok is kiszaladhatnak a száján, mint az utállak, Anya! Ez azt jelenti, hogy szülőként mindent elrontottunk? Vagy ez csak egy impulzív felkiáltás a gyerek részéről, amit nem feltétlenül kell komolyan venni? Erre a kérdésre keressük a választ alábbi videónkban, Porkoláb-Minarik Annamari, klinikai szakpszichológus segítségével.

A videó hanganyagának átirata:

Eszter: Sziasztok, Mamik. Szinte minden anyukát elér az az időszak, amikor a gyermeke visszajelzései vagy viselkedése alapján negatív kritikát kap. Utál a gyerekem – ez a mai témánk, a vendégem pedig Porkoláb-Minarik Annamária, klinikai szakpszichológus. Szia Annamari. 

Annamari: Sziasztok.

Nézeteltérés a kamasz gyerekkel

Eszter: Egy édesanya mit tehet ebben az egyébként érzelmileg igencsak felfokozott helyzetben?

Annamari: Első körben azt, hogy megpróbálja megőrizni a nyugalmát. Mert amikor a gyerek egy ilyet mond nekünk, vagy valahogy úgy viselkedik, hogy mondjuk, ezt fejezi ki, akkor ő egy érzelmileg felfokozott állapotban van és ha mi is egy ilyennel reagálunk, akkor az tovább fogja fokozni ezt az állapotot. Tehát az első és a legfontosabb az, hogy megpróbáljuk valahogy a nyugalmunkat visszaszerezni, tehát hogy ne impulzusból reagáljunk a gyerekre.

Eszter: Mi állhat egy ilyen helyzet hátterében?

Annamari: Hát több dolog is állhat a hátterében. Szerintem az első és legfontosabb kérdés az az, hogy feltegyük a miért szócskát magunknak, tehát hogy megnézzük, hogy vajon a gyerekem miért viselkedett így. Kiről szólt ez a történet; őróla szólt, vagy én rólam szólt a történet; és a második része sokkal nehezebb, hogy felvállaljak olyan dolgokat, ami esetleg bennem volt és lehet, hogy igazságtalan voltam a gyerekkel és azért kaptam ezt a reakciót, vagy lássam meg azt, hogy valamit a gyerek csinált olyat, amit esetleg én helytelenítettem vagy egészségesnek vélt korlátokat fölállítottam neki és arra kapom ezt a reakciót – nagyon nem mindegy, hogy melyik melyik helyzet van.

Eszter: Mikor szól ez a gyerekről?

Annamari: A gyerekről általában akkor szól… ugye a gyerek frusztrációt él át egy ilyen helyzetben és azt dobja ránk egy ilyen düh vagy harag formájában. Akkor szól általában a gyerekről, amikor olyan kereteket vagy korlátokat állítunk neki, ami neki nem tetszik és akkor ezt megpróbálja valahogy kifejezni. Ilyenkor azért elgondolkodhatunk azon, hogy azok a keretek, vagy azok a korlátok, amit felállítottunk azok mennyire felelnek meg az ő életkori sajátosságainak vagy mennyire felel meg az ő elvárásainak. Tudunk-e esetleg azon változtatni, el tudjuk-e neki magyarázni, hogy miért állítottuk fel ezeket a korlátokat. Legtöbbször ilyesmi áll ennek a hátterében.

Kötelezettségek és jogok a szülő-gyermek kapcsolatban

Eszter: Én azt vettem észre mostanában, hogy a gyerekek egészen kicsi kortól gyakorlatilag partnerként vannak kezelve, ami szerintem tud egyébként káros is lenni. Te mit gondolsz erről?

Annamari: Én azt gondolom erről, hogy régebben 20-30 évvel ezelőtt általában azt követték a szülők, hogy a gyereknek kötelezettségei vannak a szülőknek meg jogai. Aztán utána ez valahogy megfordult oda, hogy a gyereknek jogai vannak a szülőnek meg kötelezettségei. Szerintem te valami ilyesmiről beszélsz, hogy mindent átadnánk a gyereknek, és akkor ez egy kicsit olyan köntösbe van csomagolva, hogy partneri viszonyban vagyunk. Hát nem vagyunk partneri viszonyban a gyerekünkkel, hiszen mi felelünk érte. Tehát mi azért egy szülő-gyerek viszonyban kell hogy legyünk a gyerekkel. Én azt gondolom hogy az a helyes út, hogy mind a kettőnknek vannak jogai és mind a kettőnek vannak kötelezettségei is. De felnőtt érettként nekünk kell jobban látni azt, hogy mikor engedhetünk ezekből a kötelezettségekből és mikor nem engedhetünk be. Ha a gyerek testi épségéről van szó bármilyen formában abból nem engedhetünk. De bizony van amikor igenis engednünk kell, még akkor is ha nekünk nem tetszik, hogy a gyerek se sérüljön, az ő igazságérzete se sérüljön.

A túlzott szigor

Eszter: Ennek az ellenkezője, a túlzott szigor, szerinted mikortól kezdődik?

Annamari: Hát vannak ezek a nagyon merev elvárások is a gyerekek felé. Általában akkor beszélünk pszichológiai értelemben túlzott szigortól, amikor nem az életkornak megfelelő elvárásokat támasztunk a gyerekek felé vagy túl merevek a szabályok; nincs benne semmiféle rugalmasság és hát ennek azért elég látható jelei szoktak lenni a gyerekeknél. Ilyenkor azért a frusztráció sokkal erősebb, sokkal hangosabb, szorongani kezdenek a gyerekek; nagyon sokszor ez megmutatkozik alvásproblémákban, szomatizálnak, ami azt jelenti, hogy elkezd fájni a hasuk vagy a fejük, és ha nincs mögötte orvosi ok, akkor általában szorongásra gondolunk, vagy hirtelen romlik az iskolai teljesítmény -az is egy jelzése lehet ennek.

Eszter: Szerintem nehéz ezen a mezsgyén szülőként egyensúlyozni, egyébként főleg azért mert mondjuk bekerül a gyerek iskolába, akkor ott nyilván már a környezete nagy hatással van rá. Mit lehet akkor tenni, ha mondjuk teljesen más mintát lát, mint amit otthon?

 Annamari: Hát nagy valószínűséggel teljesen más mintát fog látni a kortársai között; minden család egy picit más, tehát onnan hoz azért sok mindent a gyerek. De azért a jó hír az, hogy ha az első három-négy évben azért jól letettük az alapokat, akkor azért általában saját mintái lesznek a kiindulópontok. És lehet, hogy mondjuk van egy korszak, a serdülőkor, amikor az jobban felhangosodik, de lehet hogy néha-néha behoz egy új mintázatot. De hogy beszélgessünk vele erről, hozzuk föl ezeket a témákat; ne akkor, amikor mi akarjuk, ez nagyon fontos, erről beszélni, hanem amikor a gyerek nyílik amikor a gyerek akar beszélni. És akkor akkor ott leszünk szülőként, hogy elmagyarázzuk, hogy ez szerintünk miért nem így van vagy miért nem így helyes. Vagy akár néha bevállalhatunk olyan dolgokat is, amit máshonnan hoz nekünk és megtetszik; tehát egyfajta ilyen rugalmas alakítás, adaptálódás mindig nagyon fontos és vegyük figyelembe az ő igényeit is, és legyünk ott érett szülőként, aki elmagyarázza neki ha valami nem jó, vagy valami jó.

A kamasz igazságérzete

Eszter: Visszakanyarodva a nehezebb részhez, hogy néz ki az amikor ez rólunk szól és nem a gyerekről?

Annamari: Hát biztos, hogy minden anyuka megéli azt, amikor mondjuk ő nagyon fáradt, vagy neki lennének valamilyen szükségletei és mondjuk a gyerek, vagy a történések miatt és ezt háttérbe kell szorítania, vagy egyszerűen nőnek és olyan napja volt hogy nagyon-nagyon frusztráltnak érzi magát, túl sok volt minden. És akkor jön a gyerek valami kérdéssel vagy valami valami kis határszegéssel és akkor sokkal intenzívebb reakciót adunk rá. És kvázi viszonylag hamar rájövünk, hogy ha úgy látta hogy azért túlkaptuk jó eséllyel rájövünk hamar, de a gyerek is azért elég egyértelműen szokta ezt jelezni, mert a gyerekeknek nagyon erős és nagyon fejlett az igazságérzete.

És amikor igazságtalanság történik velük, azt azért tényleg nagyon intenzíven tudják jelezni, és ebből azért úgy el lehet kezdeni gondolkodni, hogy vajon én hogy voltam ebben a helyzetben. Nagyon-nagyon fontos az, hogy át tudjam helyezni a nézőpontomat a gyerek nézőpontjába, tehát ne csak a sajátomat lássam. Ezt érett felnőttként azért jó ha meg tudjuk tenni, hogy az ő nézőpontját is vegyük figyelembe és ilyenkor sokszor azért felvállalhatjuk azt, bár néha nehéz bevallani, hogy hát itt lehet hogy én voltam az, aki egy kicsit túl túllőtt a célon. Lehet, hogy ha a gyerek szempontját néztem volna, akkor neki igaza volt ebben a helyzetben, de én valamiért a sajátommal tudtam reagálni és akkor ezen el lehet kezdeni gondolkodni. És itt már van jóvátételi lehetőségünk a gyereknél.

Kérjünk bocsánatot?

Eszter: Ilyen például, vagy legalábbis az első lépése lehet az, hogy ha bocsánatot kérünk egy gyerektől. Ennek mi a jelentősége már mondjuk egészen kicsi kortól?

Annamari: Hát én nagyon-nagyon fontosnak tartom, hogy bocsánatot tudjunk kérni a gyerekektől; én magam is nagyon sokszor bocsánatot kérek a saját kisfiamtól. Mert hogy pontosan az, amit mondtam az előbb, hogy a gyerekek tényleg valahogy nagyon fejletten érzik az igazságot. Tehát hogy ők még tényleg ilyen nagyon érzelmileg vannak jelen a helyzetekben és pontosan érzik hogy itt valami oké vagy nem oké. És ha igazságtalanok vagyunk velük, akkor ezt ők valahogy meg fogják magyarázni maguknak. És aztán nagyon sokszor saját maguk ellen viszik azt a magyarázatot, és ezzel hosszú távon nagyon nagy károkat tudunk okozni.

Viszont ha én szülőként képes vagyok arra, hogy belássam azt hogy én voltam itt most a hibás és odamegyek a gyerekemhez és megadom neki, hogy igazad volt kisfiam, te jogosan érzed azt, hogy ez itt nem volt a helyén – rendbe is tettem az egészet és gyakorlatilag az egész életét egy picit más irányba fogom elfordítani, mintha benne hagyom abba hogy velem most igazságtalanok voltak, és ő akkor azt fogja gondolni hogy ő ezt érdemli. Tehát ez egy nagyon nagyon fontos dolog, hogy tudjuk bevállalni, hogy mi sem vagyunk tökéletesek, hogy nekünk is lehet hibázni és hogy ilyen van az életben. Ezzel modellt is nyújtunk a gyereknek egyébként.

Kamaszkori változások

Eszter: Leggyakrabban szerintem akkor találkozhatunk ezzel a jelenséggel, hogy a gyereket nagyon távol érezzük magunktól, amikor tinédzser lesz. Ilyenkor mi zajlik bennünk?

Annamari:Hát igen ez a serdülőkor. Ez egy ilyen nagy levegővétel, mind az anyukának, mind a gyerekeknek, meg az apukáknak is. Nagyon sok minden zajlik ilyenkor a gyerekekben, az egész életük ilyen változás hangsúlyú. És hát ugye evolúciósan a változásra úgy vagyunk programozva, hogy a stresszel teli nekünk. Tehát ezzel azt is elárulom, hogy nagyon stresszes a serdülőkor a gyereknek magának, és nem csak a szülőnek, oda vetül ki a stressz a szülőre, tulajdonképpen.

De hogy zajlik bennük egy biológiai változás, érik az agy, új agyterületek fejlődnek vagy jobban fejlődnek. Hormonális változások indulnak el ami ami egy csomó új helyzetet teremt az életünkben, aminek vannak szociális vetületei is meg, viselkedéses vetületei is például. Csak gondoljunk bele, ha majd mondjuk megjelennek a másodlagos nemi jellegek, hirtelen megnőnek férfiasodnak vagy nőiesebbnek, és hát ezzel valamit kezdeni kell. A környezet hirtelen elkezdi őket kicsit tán felnőttként kezelni, de igazából még nincsen rá útjuk meg szerepük, hogy ezt kell csinálni ők még belül egy picit gyerekek. Ugyanakkor pszichológiailag is nagyon sok mindenen mennek keresztül, mert ez az identitáskeresésnek is az időszaka, ami azt jelenti hogy mindenféle szerepekben ki kell hogy próbálják magukat.

És hát ugye velejárója az is, hogy le kell válni valahogy a szülőkről hiszen csak akkor tudok önálló felnőtt lenni, ha sikeresen leváltam a szüleimről ezért azért általában picit máshogy kell csinálnom a dolgokat, mint ahogy a szüleim tennék, és ezt most finoman jeleztem, mert ugye az szokott lenni a serdülőkori lázadás, hogy nagyon másképp akarom csinálni, nagyon látványosan másképpen. És mindez úgy, hogy ezek a változások zajlanak bennem, szóval azért ez nehéz.

És általában ilyenkor a szülők vetítő vásznakká válnak, a gyerek érzései rájuk fognak valamilyen módon csapódni és gyakran negatív irányba csapódnak rájuk. Én ilyenkor két dolgot szoktam mondani a kétségbeesett szülőknek: Az egyik az hogy a serdülőkort ki kell bírni. Tehát hogy ez erről szól, hogy itt nekem teherbírónak kell lenni és ki kell bírni. A másik meg az, hogy azért abba is gondoljunk bele, hogy ott merjük megengedni magunknak hogy hangosak vagyunk, veszekszünk, haragosak vagyunk, ahol bízunk abban hogy hogy azért a szeretet ott fog maradni.

Tehát ez egy nagyon-nagyon fontos dolog, hogy bármilyen csúnya dolgokat mond nekem olyankor a gyerekem meg bármilyen viharos is, ez a kapcsolat pont azért viharos, mert velem megteheti, mert bízik abban, hogy nem fogja elveszíteni a szeretetemet. És szerintem ha ebbe bele tudunk kapaszkodni, akkor sokat tud segíteni abban hogy kibírjuk ezt az időszakot.

Leválás a szülőkről

Eszter: Ez a természetes leválás, ez nagyon sok ponton hasonlít szerintem egy gyászfolyamatra, egy gyászfeldolgozásra, amikor el kell hogy engedjük a gyerekünket. Szerinted mit tehet ilyenkor egy anyuka, hogy ezt minél jobban tudja kezelni?

Annamari: Hát én annyiban hasonlítanám, hogy ugye veszteségélménnyel jár ez is, hiszen valamit valamit elveszítünk; elveszítünk egy csomó szülői szerepet és hát ez bizony tud nehéz lenni. De hogy itt azért nagyon fontos az, hogy hogy önvizsgálatot tartsunk, hogy mennyire nehéz ez, mennyire tudjuk leválasztani a gyereket. Egyébként ezt már egyszer megtehettük korábban, akkor amikor a gyerekek elkezdtek járni és egy kicsit már így távolodni tőlünk. Tehát azért ez nem egy ilyen nagyon új szerep és én azt szoktam mindig javasolni, hogy ahogy a gyerekek elkezdik az óvodát, meg az iskolát azért mindig egy picit távolabb kerülnek tőlünk és úgy kerülünk mi vissza a saját gyermek előtti életünkbe.

Tehát hogy valahogy ez azért elő van készítve ez a terep; fontos, hogy megtaláljuk a saját identitásunkat újra, hogy ne csak az anyai vagy az apai szerep legyen az a szerepkör amiben mondjuk a munkán kívül mi teljesnek érezzük magunkat, hanem hogy legyenek egyéb szerepköreink is az életben, ami rólunk szól vagy hobbikról szól vagy bármi másról, hogy ne legyen annyira drasztikus ez a váltás. Azért jó eséllyel, mire a gyerek eljut a serdülőkorig már nagyon sok szülő itt tart, hogy van saját élete, hiszen egyre nagyobb szabadságot tud adni a gyereknek; egyúttal azzal ő is egyre nagyobb szabadságot kap a saját életébe.

Úgyhogy én mindig azt javaslom, hogy magunkkal is foglalkozzunk. Tehát ne az legyen a fő szempontunk, hogy a gyerekünk szülei vagyunk. Az az ott az elején persze nagyon fontos és ez tényleg egy főszerep, de aztán egyre egyre inkább vissza lehet térhet a saját életünk is. És ha ebben ügyesek vagyunk akkor egészen jól el tudjuk engedni a gyerekeinket. Ha pedig jó munkát végeztünk itt a szülőség kapcsán, akkor a gyerekeink azért olykor-olykor vissza fognak járni hozzánk.

Eszter: Nagyon izgalmas volt ebben a témában egy kicsit jobban elmélyülni, úgyhogy köszönjük szépen neked, Annamari, hogy itt voltál.

Annamari: Én is köszönöm szépen.

Eszter: Nektek is köszönjük, hogy itt voltatok velünk. Hamarosan találkozunk.

Ha tetszett a videónk, kérlek oszd meg, az alábbi lehetőségek egyikén, hátha más szülőnek is segíthetsz vele. 🙂

Bevezető box edzés otthon, 2 vizes palackkal 🥊

Bevezető box edzés otthon, 2 vizes palackkal 🥊 2001 1001 Czire Zsuzsanna

Miló Viki világbajnok ökölvívó és személyi edző vezetésével következik FittMami sorozatunk box edzés otthon, vizes palackkal videója. 😊

FittMami tartalmaink változatos és otthon is egyszerűen elvégezhető gyakorlatokból áll, és ezekhez a gyakorlatokhoz semmilyen extra eszközre nem lesz szükséged. Ráadásul a gyakorlatok megtervezésénél Viki figyelembe vette azt is, hogy egy maminak általában véve kevés a szabadideje, ezért gyakorlatsoraink maximum 20 percesek. A gyakorlatok fő célja a core izmok erősítése, egy kis erőnlét javítás és persze, a zsír égetése 😁

Box edzés otthon, előképzettség nélkül

Az alábbi videó egy egyszerű, boxos elemeken alapuló gyakorlatsort tartalmaz, amihez csak két súlyzóra vagy pedig két fél literes vizespalackra lesz szükséged. 😉Ne feledd, a sérülések elkerülése érdekében minden edzés előtt alaposan melegíts be; majd az edzéseket nyújtással zárd. Terhes kismamák és azok a mamik, akik nemrég szülték, mindenképpen kérdezzék meg az orvosuk véleményét mielőtt elkezdenek tornázni, a komplikációk elkerülése érdekében.

Mamik, mozgásra fel!

Ha tetszett a videó és úgy gondolod, erre a fittségre másnak is szüksége lehet; vagy egyszerűen nem akarod, hogy barátnőid további kifogásokat keressenek, ha mozgásról van szó, akkor kérlek nyomj egy like-ot, vagy oszd meg a tartalmat. 😊

DIY játék hangszer : Készíts bendzsót! 😁🪕

DIY játék hangszer : Készíts bendzsót! 😁🪕 2560 1281 Czire Zsuzsanna

Amikor valami alternatívát keresünk a bolti játékokra, akkor jó ötlet lehet (többek között) az otthon készített játék hangszer. Ezeknek az általunk készített hangszereknek a legnagyobb előnye, hogy a hangereje kontrollálható; ezen felül pedig érzelmi értéke is megbecsülhetetlen, hiszen rengeteg mosollyal és szeretettel készítjük el 😊

A játék hangszer hozzávalói

  • befőttesüveg fedő
  • szilikon gumi
  • fa pálcika (lehet akár fagyis pálcika is)
  • ragasztó
  • festék, a dekorációhoz

Miután összeszedtük a hozzávalókat, első lépésként tetszőlegesen kidekoráljuk a fa pálcikát; ezt megtehetjük vízfestékkel, temperával, színes ceruzával vagy filctollal is. Majd ezután a szilikon gumikat egymástól egyenlő távolságra ráhúzzuk a fedőre, majd egy pötty ragasztóval rögzítsük a fa pálcikára  a fedőt. Most következzen a hangolás (na jó, nem 🤣) de egy ici-pici hangbeli eltérést tapasztalunk, attól függően, hogy melyik “húr” mennyire van kifeszítve 😉 Ezennel el is készült a legújabb játék hangszerünk, és már indulhat is a mariachi 💃

Jó mókázást!

Ha tetszett az ötlet, és úgy gondolod, hogy barátnőid vagy ismerőseid is hasznát vehetik egy otthoni játék hangszer készítésének, akkor kérlek oszd meg az alábbi elérhetőségek egyikén. 🙂

A gyakori gyermek bőrbetegségek képekben

A gyakori gyermek bőrbetegségek képekben 2560 1280 Czire Zsuzsanna

Az alábbi videó témája a gyakoribb gyermek bőrbetegségek képekben, melynek elkészítésében Dr. Bense Tamás főorvos, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos volt a segítségünkre.

 

A videó szkript átirata

Eszter: Sziasztok. A babák és gyermekek bőre rendkívül érzékeny, ezért fontos hogy bizonyos tünetek alapján az anyukák minél könnyebben be tudják azonosítani a különböző betegségeket. Ki lehetne ebben nagyobb segítségemre, mint Dr. Bense Tamás főorvos, csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos. Szia Tamás, köszönjük hogy elfogadtad a meghívásunkat.

Tamás: Szia, én köszönöm a meghívást.

A gyakoribb gyermek bőrbetegségek képekben

Eszter: A gyermekkori bőrbetegségek nagyon gyakoriak és szerteágazóak. Mi alapján csoportosíthatjuk őket?

Tamás : Sokféle szempont szerint; a bőrtünetek felismerése gyakran még egy gyerekorvosnak is komoly nehézséget jelent. Ha mégis a leggyakoribb bőrtüntekről beszélünk, akkor megemlíthetjük a klasszikus kiütéses fertőző betegségeket – zárójelben megjegyzem, ezeket azért kevesebbet látjuk manapság, részben a védőoltásoknak köszönhetően. 

Vannak más olyan virális vagy bakteriális fertőzések, amik szintén járhatnak bőrtünetekkel, illetve vannak a bőrnek olyan döntően gyulladásos betegségei, amik már akár a csecsemőkorban kezdődnek, és ezek is meglehetősen gyakoriak. Illetve lehetnek olyan bőrtünetek, amik mondjuk valamilyen más, akár súlyos szisztémás betegséghez, vérképzőrendszeri betegséghez tartoznak.

Eszter: Nézzünk meg pár, a LaMôme fórumon már korábban felmerült problémát és azt is, hogy milyen lehetőségeink vannak ezek otthoni kezelésére.

A bárányhimlő

Tamás: Ez is egy olyan betegség, amit manapság már ritkábban látunk, hiszen néhány éve van védőoltás a bárányhimlő ellen és ez a kötelező oltási sor része. Ennek ellenére például, pont a mai rendelésemen két bárányhimlős gyereket is láttam, ők idősebbek voltak és nem kaptak még védőoltást. A bárányhimlő általában apró pici piros kiütésekkel kezdődik, amiből aztán a hólyag képződik és nagyon jellemző rá, hogy testszerte bárhol, a hajas fejbőrön is megjelenhet. Néha csak egy-két kiütést látunk, főleg ha egy oltott gyerekben zajlik egy enyhe bárányhimlő. De olyan eset is van, amikor az egész testét a gyereknek elborítják a kiütések, akár a nyálkahártyát is, ami gyakran komolyabb problémát is okoz. 

Önmagában a bárányhimlős kiütéseket kezelni nem kell. Régen az volt a divat hogy különböző pasztákat, cinkrázót kentünk rá; ez tulajdonképpen csak a gyógyulást lassította és az elfertőződés lehetőségének az esélyét növelte. Ezért bárányhimlő esetében a legfontosabb az, hogy a gyereket nyugalomba helyezzük. Ha van egyéb tünete, akkor azt csillapítsuk; tehát hogy ha lázas, akkor lázcsillapítót kapjon. Ne fürödjön, hanem lehetőleg zuhanyozzon; a körmeit vágjuk rövidre és ami nagyon kínzó tünet lehet, az a viszketés, erre is van gyógyszeres csillapítási lehetőség antihisztaminokkal.

Eszter: Ez azt jelenti, hogy ha valaki megkapja az oltást, ettől függetlenül elkaphatja a bárányhimlőt?

Tamás: Igen, ez igaz a legtöbb oltásra. Sőt gyakorilag minden oltásra igaz, hogy 100 %-ban egyetlen-egy védőoltás sem előzi meg az adott betegséget, hanem csak nagyon lecsökkenti az esélyét annak, hogy elkapjuk azt a betegséget; vagy ha elkapjuk, akkor általában enyhe formában fog zajlani. 

A háromnapos láz

Igen, ez mindig egy utólagos diagnózis és döntően a csecsemők, kisdedek betegsége, és vírusfertőzés okozza. Az jellemző rá, hogy a kisbabáknak nagyon magas láza van általában három napig. Ehhez viszonylag jó általános állapot társul, esetleg enyhe vírusos tünetek, mint orrfolyás, kötőhártya gyulladás, esetleg lazább székletek. És, legalábbis ha olvasta a gyerek a tankönyvet, akkor a negyedik napon megszűnik a láz és testszerte jelentkeznek kiütések, amik aztán a végtagok felé terjednek, majd néhány nap alatt elmúlnak. 

Ami a zavart szokta okozni, hogyha a kisbaba különösebb diagnózis nélkül, csak a láz miatt valamilyen téves orvosi megfontolás okán antibiotikumot kapott, majd elmúlik a láz – ekkor mindenki nagyon boldog, viszont amint megjelennek a kiütések, akkor könnyen rá lehet sütni azt a gyerekre, hogy biztos allergiás az adott antibiotikumra, pedig nem erről van szó. 

A lepkehimlő

Ezen a képen a lepkehimlőnek a jellegzetes bőrtünetei láthatóak. Ez egy enyhe vírusos betegség, ami döntően az óvodásokat érinti. Nem is kötelező, hogy legyen bőrtünete, tehát nagyon sokan átesnek úgy rajta, hogy nincsen semmilyen bőrtünetük. Ha mégis, akkor általában enyhe vírusos tünetek jellemzik ezt a betegséget: légúti huruttal, orrfolyással, hőemelkedéssel; de néha semmilyen láz, vagy hőemelkedés nincsen. És aztán, hirtelen mintha arcon csapták volna a gyereket, jelentkezik kiütés az arcon, illetve a végtagokon. 

Nagyon jellegzetes, hogy a pici piros kiütések egybefolynak és néhány nap alatt egy hálózatos, csipkeszerű képet vesznek fel. Ez semmilyen speciális kezelést nem igényel. A jelentőségét az adja, hogy ha egy terhes nő elkapja ezt a vírust, akkor magzatkárosító lehet – erről viszont tudni kell. 

Az ótvar

Ez már nem vírusfertőzés, ezt baktériumok okozzák. Azt szoktuk látni, hogy a testen valahol, döntően az arcon, az orr környékén, a fül környékén valami pici hámsérülés keletkezik. És itt tudnak Staphylococcus-ok vagy a  Streptococcus-ok fertőzést kialakítani. Itt is egy pici piros gyulladással kezdődik a betegség, majd ez hólyagosodik, utána a hólyag teteje sérül és egy ilyen tipikus mész sárga pörk az, ami képződik és nagyon gyorsan terjed, mivel viszket. A gyerek magának is tovább tudja terjeszteni, illetve a vele szoros kontaktusban lévő mondjuk óvodai társaknak is. A kezelése az antibiotikus kezelés, és ez nem azt jelenti, hogy szájon át kell antibiotikumot szedni, ezt csak a súlyos esetekben van így. Általában elég egy lokális áztató kezelés, amivel fertőtlenítjük a bőrt és ezeket a pörköket leáztatjuk, eltávolítjuk. Majd aztán helyileg, krém formájában kapnak antibiotikumot a betegek és ettől általában néhány nap alatt szépen meggyógyulnak.

Eszter: Tehát kiütések esetében nem feltétlenül van otthoni kezelés, hanem minden esetben orvoshoz kell fordulni, ha ezeket a tüneteket észleljük.

Tamás: A kezelés az lehet otthoni, csak egyrészt a diagnózishoz általában orvosi segítség kell, illetve az azoknak a szereknek egy része, amivel ezeket a tüneteket kezelhetjük receptköteles is lehet.

Eszter: Az említett vírusfertőzésekkel kapcsolatban mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Tamás: Amint az kiderül, hogy az előbb említett, döntően vírusfertőzéshez társuló bőrtünetek maguktól, vagy legalábbis egy kis segítő ún. szupportív kezelés mellett szépen gyógyulnak. Akkor kell orvoshoz fordulni, ha például az adott vírusfertőzésnek a bőrtünetének valamilyen felülfertőződését észleljük, illetve ha a betegség nem úgy zajlik, mint ahogy azt elvárjuk, vagy ahogy azt az orvosunk jelezte. Tehát például a bárányhimlős beteg a gyógyulás alatt újralázasodik, vagy valamilyen egyéb szövődményre utaló tünete lesz; mint például lehet középfülgyulladás, lehet tüdőgyulladás. 

A skarlát

A képen egy típusos skarlátos gyerek látható. Mindig megijednek az anyukák, amikor elhangzik a skarlátnak a diagnózisa, aminek ugye a szép régi magyar neve a vörheny. Ez egy streptococcus okozta fertőzés. A fertőzés döntően egy torokgyulladás, és ehhez társulnak aztán a bőrtünetek. A skarlátról mondják azt, kicsit viccesen hogy még a vak orvos is tudja diagnosztizálni, ugyanis a jellegzetes bőrtünetek, amik a nyakon és a mellkason kezdődnek, és aztán a hajlatokban jelentkeznek; a bőrtünetek főleg a hajlatokban kifejezetten érdes tapintásúak, viccesen azt mondják, hogy még egy sötét szobában is lehet diagnosztizálni. 

Amint említettem, ezt a betegséget egy baktérium okozza, egy ún. gennykeltő streptococcus, amit viszont kezelnünk kell. Ennek a kezelésére penicillint vagy valamilyen penicillin származékot használunk, és emellett a kezelés mellett általában tökéletesen gyógyul. Viszont vannak olyan szövődményei, vagy másodlagos betegségei, amikre oda kell figyelni; ilyenek lehetnek mondjuk a vesét érintő immun-patomechanizmusú gyulladás, a szívet érintő gyulladás, vagy ízületi gyulladás. 

A csalánkiütés

Ezen a képen egy csalánkiütés látható, amire az jellemző, hogy bárhol a testen megjelenhetnek ilyen piros, kiemelkedő, viszkető kiütések. Gyakran el kell keserítenünk a szülőket, mivel az esetek nagy részében nem derül ki a csalánkiütés oka. A leggyakoribb mégis az az úgynevezett infekció-asszociált urticaria, azaz a valamilyen fertőzéshez társuló csalánkiütés. És ha nem erről van szó, akkor kell keresnünk valamilyen allergént a háttérben ami lehet légúti- vagy táplálékallergia; ezek a leggyakoribb okok. 

Az allergia

Eszter: Az allergia egy fokozott immunválasz olyan anyagokra, amik valójában nem jelentenek fenyegetést a szervezetünkre. A köztudatban elterjedt az a nézet, miszerint a szervezetünkben felgyülemlett toxinok azok, amik kiváltják ezt a fokozott immunválaszt.

Tamás: Az igaz, hogy allergia általában olyan a környezetünkben lévő valamilyen banális anyagokra, fehérjére váltódik ki, ami az egyik embernél esetleg súlyos tüneteket okoz, viszont a legtöbbünk ennek semmi jelét nem mutatja. Azt nem gondolom, hogy valamilyen toxikus anyagok felhalmozódása lenne az allergiának a hátterében. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy azokkal az allergénekkel, amik potenciálisan allergizálni szeretnek, mint a tej, tojás, földimogyoró, tenger gyümölcsei, azokkal mikor találkozik az illető. 

Az gondolhatnánk hogy akkor van esélye arra, hogy ne alakuljon ki, vagy kis eséllyel alakuljon ki allergia, hogyha ezekkel az allergénekkel minél később találkozunk. Viszont ennek sokszor az ellenkezője igaz. Azokban az országokban például, ahol megpróbálták később bevezetni a babáknak a földimogyorót (egy közismerten súlyos, fatális allergiához vezető allergén), azt tapasztalták, hogy az allergiák gyakorisága nemhogy csökkent, hanem megnőtt. 

Ugyanis sokkal egészségesebb az, hogy ha a baba a tápcsatornán keresztül még az anyatejes táplálás alatt, anyatejes védelemben találkozik az allergénnel és sokkal nagyobb esélye van arra, hogy allergiásan fog erre reagálni, ha mondjuk a bőrén keresztül, egy sérült ekcémás bőrön keresztül találkozik az allergénnel, ez esetben sokkal nagyobb eséllyel lesz allergiás reakció a későbbiekben.

Eszter: Akkor jól értem azt, hogy már az anyatejes táplálás hozzátáplálás során érdemes a babákat megismertetni ezekkel az anyagokkal?

Tamás:  Így van, tehát a korábbi nézetek amik azt mondták hogy ezeket halasszuk egyéves koron túlra vagy akár óvodás korra, ezek megdőlni látszanak és a különböző allergéneknél a korai, akár csecsemőkori bevezetést javasolják. Ez azért döntően egészséges babákra vonatkozik, tehát akinek valamilyen súlyos allergiás anamnézise van, vagy súlyos allergiás bőrtünetei ekcémája van, ott ez egyéni megfontolást igényel és adott esetben allergológussal, immunológussal érdemes konzultálni előtte. 

A seborrheás dermatitisz

A seborrheás dermatitis, ami a képen is látható, döntően a faggyúmirigyek gyulladása. Ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, ez azokon a bőrterületeken jelentkezik, ahol fokozott faggyútermelés van: a hajas fejbőrön, a szemöldöknél, a fül körül, esetleg a mellkason. A hajas fejbőrön jelentkező formáját hívja a köznyelv koszmónak, ami akár egy hónapos korban is indulhat, és gyakran megszűnik mindenféle kezelés nélkül, a csecsemőkornak a második felére. Viszont zavarja a szülőket illetve lehetnek szövődményei is. 

A hagyományos népi gyógymódok itt jól működnek, tehát a megoldás gyakran az, hogy valamilyen olajos pakolást alkalmazunk a babánál és utána egy puha kefével ezt általában könnyen el lehet távolítani. Kialakulásában azt találták az elmúlt években, hogy biztosan van szerepe a gombás fertőzéseknek is. Tehát a különösen makacs esetekben gombaellenes készítménnyel illetve gyulladáscsökkentő krémekkel oldhatjuk meg ezt a problémát. 

Az ekcéma

Az ekcéma az sokakat, és egyre többeket érintő betegség. A lényege tulajdonképpen az, hogy a bőr felső rétege nem tudja a folyadékot megkötni, kiszárad, berepedezik és tökéletes kapuja lesz annak, hogy különböző fertőzések,  allergének behatoljanak rajta. Gyakran egy úgynevezett atópiás kaszkádnak a része, ez azt jelenti hogy hogy a kisbabának már születése után bőrproblémák lesznek és később más típusú allergiás betegségei asztmája, aztán nagyobb korában szénanáthája is lesz.

Eszter: Az ekcémát nagyon sok esetben a gyermekek nem növik ki, van esetleg valami olyan hajlamosító tényező amire érdemes odafigyelni?

Tamás: Döntően genetikai tényezők állnak az úgynevezett atópiás hajlam hátterében. Itt is igaz az, ha egyik szülő érintett, akkor jelentősen megnő a kisbabánál is az ekcémának az esélye; illetve hogyha mindkét szülő érintett, akkor meg nagyon nagy eséllyel ekcémás lesz a kisbaba is. 

A genetika ellen nem tudunk mit tenni egyelőre, de vannak olyan olyan egyéb hajlamosító tényezők, vagy olyan faktorok amik ellen viszont tehetünk. Sok édesanya megfigyeli azt hogy pl. bizonyos időjárási tényezők, hideg időszakban felerősödik az ekcéma; ugyanúgy a fokozott izzadás sem tesz jót az ekcémának. Az is igaz, hogy gyakran valamilyen fertőzés kapcsán lángol fel az a bőrbetegség és sokan beszámolnak arról, hogy emocionális stressz hatására is fellángolhat az ekcéma.

Eszter: Sokszor az ekcéma kezelésére szteroidos krémeket javasolnak az orvosok, de vannak olyan anyukák, akik viszont jól ódzkodnak ettől. Te mit gondolsz erről és vannak esetleg alternatívák?

Tamás: Mindenképpen vannak alternatívák és soha nem a szteroid az elsőnek választandó. Azért azt hozzá kell tenni, hogy ezek lokális kezelések. Bár fel tud szívódni a szteroid a bőrről, de általában ennek mellékhatásai csak akkor alakulnak ki, ha hosszan alkalmazzuk, és ezt igyekszünk elkerülni. A legfontosabb az, hogy a bőrnek a védő, barrier funkcióját helyre tudjuk állítani. Ez azt jelenti hogy próbáljuk minél kevésbé tovább sérteni ezt az egyébként is sérült bőrt. 

Az ekcémás kisbabáknak azt javasoljuk, hogy ne túl meleg vízben fürödjenek, és rövid ideig fürödjenek. Amikor szárazra törli őket az anyuka, akkor tényleg lehetőleg ne egy durva megtörlés legyen, hanem szinte csak a folyadék felitatása a bőrről. És ami az ekcémának kedvezni tud, azok a különböző habfürdők, illatos szappanok; ezeknek a kerülése mindenképpen javasolt. És a fürdés után, de akár napjában többször is a bőrnek a zsírozó kezelése, a testápoló kezelése nagyon lényeges. 

Ezzel együtt is lehetnek olyan szituációk, amikor már mindent megteszünk és mégis, a bőrtünetek fellángolnak. Ilyenkor jöhet szóba, de általában csak rövid ideig a helyi gyulladáscsökkentő, adott esetben a szteroidos kezelés is. 

A petechiae

Ezen a képen egy pici bevérzés, petechia látható. Ez az egyik rettegett bőrtünete az orvosoknak, mert állhat mögötte egészen banális betegség, és állhat mögötte életet veszélyeztető állapot is Nagyon leegyszerűsítve, a petechiák akkor keletkeznek a bőrön, amikor valamiért a vérlemezke számunk leesik, ez lehet valamilyen immun-mechanizmussal összefüggő állapot, lehet valamilyen súlyos fertőzésnek a következménye, lehet a csontvelő működésének elégtelensége például egy leukémiában, illetve lehet az, hogy egy tökéletes vérkép mellett produkál a gyerek petechiae-kat. Ilyenkor általában az erek károsodása, gyulladása, az úgynevezett vasculitis okozza a tüneteket.

Eszter: Petechia a gyanújának esetében mire figyeljen oda a szülő?

Tamás: Nagyon gyakran kapok olyan telefont a szülőktől, hogy van egy lázas gyerek és kiütések jelentkeztek rajta. Én akkor nagyon gyakran azt kérem tőlük, hogy nyomjanak egy üvegpoharat erre a kiütésre, és ha a kiütés eltűnik akkor az nem petechia. Akkor egy picit nyugodtabbak lehetünk már. Ha a kiütés nem tűnik el, akkor az minden esetben egy  petechia vagy bevérzés, azt minden esetben komolyan kell venni.

A hematóma

Az ezen a képen egy bevérzés, hematóma látható. Ezek általában banális bőrtünetek, hiszen minden kisgyerek esik el és kisebb-nagyobb sérülések érik. Látjuk ilyenkor, hogy a vér kilép a szövetek közé és utána a benne lévő hemoglobin elbomlik, ennek megfelelően a színe szépen változik a lilás-feketétől, aztán zöldes és sárgás színben csap át néhány nap után. Ami biztosan kóros, ha ezek a hematómák különösebb trauma nélkül keletkeznek, vagy pici traumára is nagy bevérzések keletkeznek, ilyenkor valamilyen véralvadási zavart kell keresni a háttérben.

Eszter: Köszönjük szépen a beszélgetést Tamás! A következő alkalommal is szeretettel várunk.

Tamás: Én köszönöm a lehetőséget.

Eszter: Nektek pedig köszönjük a figyelmet Mamik, legközelebb találkozunk.

DIY gyerekjáték: készítsünk UFO-kesztyűbábot! 😄

DIY gyerekjáték: készítsünk UFO-kesztyűbábot! 😄 2560 1281 Czire Zsuzsanna

A DIY gyerekjáték egy tökéletes ötvözete az együtt töltött minőségi időnek és egy új szórakoztató játéknak a kislurkó részére 😊

Hozzávalók a DIY gyerekjáték – UFO kesztyűbáb készítéséhez:

  • egy eldobható, műanyag kesztyű
  • papírpohár
  • szívószál
  • színes papírok
  • cellux és ragasztó

Először is színes papírból szemeket és szájat készítünk, melyeket felragasztunk a műanyag kesztyűre. A papír pohár alján egy kis lyukat vágunk, és abba a lyukba beillesztjük a szívószálat. Majd a celluxszal rögzítjük a kesztyűt a papírpoháron, ennél a lépésnél arra figyelj oda, hogy légmentesen legyen leragasztva a kesztyű, ugyanis a későbbiekben a szívószálba fújt levegővel keltjük életre a kesztyűt – ebben az esetben pedig nem szerencsés, ha a levegő valahol szivárog. 😆

Jó mókázást!

 

Ha tetszett az ötlet, és úgy gondolod, hogy barátnőid vagy ismerőseid is hasznát vehetik egy ilyen DIY gyerekjáték készítés- ötletnek, akkor kérlek oszd meg az alábbi elérhetőségek egyikén. 🙂

Hogyan tegyünk az (anyai) kiégés ellen? 🧐

Hogyan tegyünk az (anyai) kiégés ellen? 🧐 2560 1280 Czire Zsuzsanna

Az érzelmi kiégés nemcsak a munkahelyen, hanem otthon, GYES-en is megtalálhat. Erről a lelkiállapotról beszélgetünk bővebben Porkoláb-Minarik Annamária klinikai szakpszichológus, relaxációs és szimbólum terapeuta, mindfulness oktatóval, illetve arról, hogy hogyan lehet tudatosan és jól kezelni egy ilyen helyzetet, hogyan lehet felkészülni az anyaságra (ezzel pedig elkerülni az anyai kiégést) és hogyan tudjuk bevonni a párunkat vagy a családunkat, hogy könnyebben átvészeljük a nehéz időket.

 

A videó szkript átirata

Eszter: Sziasztok, Mamik. Arról sokat beszélünk, hogy a szülőség milyen csodálatos és meghatározó élmény a szülők számára. Arról viszont sokkal kevésbé esik szó, hogy ez milyen fizikai, mentális és érzelmi terhet ró az egész családi rendszerre. A mai témánk az anyai kiégés, a vendégem pedig Porkoláb-Minarik Annamária klinikai szakpszichológus. 

Annamari: Sziasztok. 

Mi is az anyai kiégés?

Eszter: Hogyan tudnánk definiálni az anyai kiégést? 

Annamari: A legegyszerűbben talán úgy, hogy testileg és érzelmileg nagyon kimerültnek érezzük magunkat. És azt vesszük észre, hogy egyre kevésbé tudunk érzelmileg ráhangolódni a gyerekre, azt vesszük észre hogy nagyon fáradtak vagyunk. Legszembetűnőbb jele az lehet, hogy mint a robotpilóta úgy kezdtünk el működni; tehát megcsinálok mindent mechanikusan, de nem vagyok ott érzelmileg és nem vagyok ott a pillanatban

Ha ilyen tüneteket kezdtünk magunkon észlelni, akkor gyanakodhatunk arra, hogy egészen jó úton járunk az anyai kiégés felé az érzelmek szintjén.

Eszter: Mi van ilyenkor egy édesanyában?

Annamari: Nagyon sok minden. Első körben azt éli át, hogy ő nagyon stresszes nagyon frusztrált, nagyon fáradt. Ezek mondjuk az alapérzelmek, mint a kimerültség; de utána általában megjelenik egyfajta bűntudati érzés vagy szégyen, hiszen érzi ő, hogy valahogy nem úgy reagál a gyerekre; ezért sajnálatos módon, ezeket a negatív élményeket fogja megélni.

 Eszter: Egy édesanya hogyan juthat el ebbe az állapotba?

Mi vezethet az anyai kiégéshez?

 Annamari: Hát sajnos a szülőségről nem azt szoktuk hallani, amilyen valójában. Tehát nagyon sokszor ideális elvárásokkal megyünk bele abba, hogy gyerekünk legyen. És az az oldal is igaz, hiszen tényleg egy nagyon csodálatos és meghatározó élmény az anyaság. De van egy másik oldala is, hogy borzasztó nagy terheket ró fizikai, mentális és érzelmi szinten a családra. És hát elsősorban az anyukára, mert az első időszakban azért a kisgyerek nagyon az anyával van egy ilyen szimbiotikus kapcsolatban. 

Tehát ez az egyik, hogy alapvetően egy nagyon nehéz és nagyon fárasztó dolog az anyaság, hiszen nem kapunk semmiféle használati útmutatót a gyerekekhez. Elég sok bizonytalanságot élünk át és ezekben a rendszerekben valahogy teljes egészében felelnünk kell egy másik embernek az életéért, ami egy igen nehéz feladat. Van emellett még egy csomó egyéb dolog is, mert olyan elvárás rendszerekkel találkozunk a mai világban, ebben a nagyon teljesítmény-centrikus világban, hogy anyaként is szuper jól és tökéletesen kell teljesítenünk. 

Amikor ennek a szerepnek akarunk megfelelni, az egy nagyon nagyon erős jelzés arra, hogy mi könnyen kiéghetünk. Ugyanis a munka világában és általában is azokat veszélyezteti a kiégés, akik a tökéletesség szerepére törekednek, akik nagyon perfekcionisták és nagyon-nagyon jól szeretnék csinálni a dolgokat. Ez hasonlóan történik az anyukáknál is; tehát akik mindent nagyon jól szeretnének csinálni, ők a leginkább veszélyeztetettek.

Milyen (ir)reális elvárásokkal szembesülnek a mamik?

Eszter: Tudsz nekem esetleg említeni pár sztenderd elvárást, amik az anyukákra nehezednek, amivel mondjuk a leggyakrabban találkozol?

Annamari: Lehet, hogy ezen mosolyogni fognak, bár nem vagyok benne biztos, mert ugye anyukáknak készítjük a műsort, de hogy az első az, hogy maradjon életben a gyerekem. Hiszen én magam is emlékszem a saját első élményemre, pedig már rég pszichológus voltam, klinikus, nagyon sok fejlődéslélektan tanultam, de amikor hazavittem azt a picikét a kórházból akkor döbbentem rá, hogy hát én felelek érte mindenért, és hogy jaj! 

Tehát ez az első, ami nagyon fontos, hogy mindent jól csináljak, hogy nehogy ártsak vele, hiszen mindenhonnan az jön, hogy az első pár évben minden eldől és akkor mi van, ha én valamit nem jól csinálok. Ez az egyik amit sűrűn hallok, hogy az anya nagyon bizonytalan szerepében. 

A másik hogy nagyon magukra tudnak maradni, tehát nagyon sokszor megélik azt, hogy túl sok mindent kell nekik, egyedül megcsinálni. Túl sok szerepben kell nekik megfelelni és akár szerep-konfliktusok is vannak, hogy egyszerre legyek nagyon jó anyuka, de azért legyek egy jó feleség is. Azért a háztartás is menjen valahol, meg azért így a karrieremet sem biztos hogy 3-4 évre félre akarom tenni. Ezek a szerepek bizony nagyon konfliktusba tudnak lenni egymással, és ez a másik probléma, amit nagyon sokszor hallok.

Eszter: Mikor jellemző az anyai kiégés? Ezt tudjuk esetleg mondjuk a gyerek korához kötni vagy ettől ez teljesen független?

Annamari: Igazából nem tudunk egy nagyon specifikus kort mondani. Van egy ilyen meghatározó időszak, nyilván a legeleje a történetnek, amikor nagyon pici a baba és még nagyon új ez a szerepkör. Ilyenkor azért  egy sokkal nagyobb terhet tud róni az anyukára ez a fajta alkalmazkodás; de természetesen ebben is eléggé nagy egyéni eltérések vannak. 

És ugye ismerjük ezt a mondást hogy kisgyerek kis baj és nagy gyerek nagy baj, hogy ezért a szülőségben azért egészen sokáig, a gyerek 18-20-22 éves koráig nincsenek ilyen nagyon feszültségmentes vagy nagyon könnyű időszakok, hanem minden időszak hoz valami újat. És itt már nagyon bejön az, hogy kinek mi az egyéni személyiség jellemzője, hogy kinek mikor lesz túl nehéz. Igazából inkább azon múlik, hogy mennyire maradunk egyedül ezekben a helyzetekben.

Eszter: Azért van a gyerekeknek egy viszonylag problémamentes időszaka is; nekem öt testvérem van és körülbelül, 2 éves kortól tehát amikortól már kezd beszélni és el tudja mondani azt,  hogy egyébként neki mondjuk mi a baja, mire van szüksége egészen addig, amíg elkezd suliba menni – legalábbis én ezt így így vettem észre.

 Annamari: Amikor testvérek vannak, egy picit néha könnyebb, néha nehezebb; mert az egyiknél viszont, amikor elkezd beszélni, meg amikor aktívan akar már csak enni, akkor még mindig a szülőt akarja bevonni. És akkor az is tud ám nagyon megterhelő lenni, tehát ebben tényleg annyira egyéni preferenciák vannak, hogy kinek mi az a nagyon nehéz. 

Különböző időszakok vannak, de valóban az első két év azért nagyon meghatározó; mert a gyerekek fejlődési szakaszaiban is vannak azok az időszakok amik viharosabbak; azért ott is ott is jellemzőbb tud lenni ez a az állapot.

Kiégés esetén, mit tehetünk?

Eszter: Hogy ha anyaként eljutunk a kiégés pontjáig, akkor hogyan tudunk ebből kiszakadni?

Annamari: Először is, ami nagyon fontos az az, hogy valahogy tudatosodjon ez bennünk; tehát tudatosítsuk magunkban, hogy igen itt ez a helyzet: nem csak szimplán elfáradtam, nem aludtam eleget. Ha ez megtörtént akkor pedig én azt mondanám, hogy a leges-legfontosabb az, hogy helyezzük magunkat prioritásba. 

Általában a kiégés mögött az van, hogy én szeretnék a legjobb lenni és a gyerekért, vagy a családért vagy úgy mindenért beáldozok egy csomó mindent a saját szabadidőmből, vagy a regenerálódásomból. Na hát ez az, amire nagyon fontos ilyenkor odafigyelni hogy én magam anyaként is tudják regenerálódni. És szégyen, nem szégyen – de én azt mondom, hogy egyáltalán nem szégyen az, hogy segítséget kérünk, tehát hogy fel merjük azt vállalni, hogy nem kell nekünk mindent egyedül csinálni

Vonjunk be azokat a családtagokat, akik tudnak segíteni vagy nyugodtan alkalmazzunk, ha megtehetjük egy bébiszittert. Tehát nagyon fontos az, hogy találjunk magunknak olyan időt ami csak a miénk és amikor fel tudunk töltődni.

Eszter: Ha még a szülőség előtt állunk, kismamaként hogyan tudjuk megelőzni ezt az állapotot?

Annamari: Úgy tudjuk megelőzni ezeket az állapotokat, hogy valahogy felkészülünk lelkileg/gondolatban, hogy hogyan fogjuk a stresszorainkat kezelni. Én azt mondom, hogy nem kifejezetten ilyen céllal kell elkezdeni trenírozni magunkat, hogy mit teszek, ha véletlenül kiégek így a gyereknevelés kapcsán. 

Viszont mondjuk nem árt arról olvasni,vagy informálódni, hogy tényleg mivel járhat az anyaság. Nagyon fontos az, hogy tudjam, hogy nekem mik a trigger-pontjaim, mikor fáradok el; nagyon fontos látnom, hogy hol és milyen segítségem lesz. Ezekre már lehet előre gondolni, mert ezeket az élethelyzeteket át fogják élni. 

Minél tudatosabbak vagyunk ezekben a kérdésekben, annál több forgatókönyvünk lesz arra, hogy mondjuk hogyan válasszunk egy lehetséges segítséget. Tehát én azt mondanám, hogy minél jobban ismerjük meg magunkat, és azt hogy mi az, ami minket mondjuk stresszel. Akkor jobban elő fogjuk venni azokat a dolgokat, amikkel mondjuk tudunk egy picit regenerálódni, meg segíteni önmagunkon. 

Hogyan készüljünk az anyaságra?

Eszter: Tudnál javasolni egy olyat, hogy esetleg mondjuk szakemberrel, mentálisan hogyan lehet egy kicsit felkészülni az anyaságra?

Annamari: Nem feltétlenül készülnék szakemberrel. Ezt csak akkor érezném szükségesnek ha mondjuk valami olyan elakadás van az anyukában, hogy úgy érzi, hogy egyedül nem fogja megoldani. De azt, hogy az önismeretét mélyítse és mondjuk ehhez akar egy szakembert, azt ajánlom, igen, azt bármikor lehet. De önismeretet más módon is lehet mélyíteni. 

Egyébként a gyerek is nagyon sokat segít abban, hogy az ember minél többet tanuljon meg saját magáról is. Én igazából azt gondolom, hogy hogy arra kell nagyon fókuszálni, hogy hogy már a babavárás előtt is meglegyenek azok a feltöltődési jellemzőim, vagy meg legyenek azok a hobbik, vagy a kapcsolatomban meg tudjam beszélni azt, hogy mikor van szükségem én-időre, mikor fáradok el. Vagy legyen egy olyan társas hálózatom, akihez tudok fordulni, amikor szükségem van rá – ha már ennyit megteszünk, akkor biztosan egy picit tudatosabban készülünk az anyaságra.

Mit tehet ebben a helyzetben a párunk?

Eszter: Biztosan személye válogatja, de ez az állapot milyen hatással lehet a párunkra? Ő hogyan tud nekünk segíteni?

Annamari: Azt gondolom, hogy azért nyilván ha egy jó párkapcsolatban vagyunk, akkor a párunk észre fogja venni, hogy valami nem oké. És nem csak azért mert ő maga is látja, hanem azért mert olyan a kapcsolat,hogy kommunikálunk. Tehát mi is azért valamelyest el tudjuk mondani ha baj van, és ilyenkor nagyon fontos a társas támogatás. 

Az alapból is nagyon fontos a stresszhelyzetek kezelésében, azt gondolom, hogy ilyenkor merjünk a párunk felé fordulni. Én nyilván őt is bántani fogja, ha ezt látja rajtunk, hogy nagyon fáradtak vagyunk, és a családi rendszerre is nyilván ez ki fog hatni. Lehet hogy vele is konfliktusunk lesz, és akkor én ilyenkor mindig azt szoktam javasolni egy párkapcsolati helyzetben, hogy háromszögként kezeljük a kapcsolatunkat. 

Van a párom, vagyok én meg, van a kapcsolat maga, és akkor ez mondjuk így, a párunk szempontjából egy nagyon fontos dolog lenne, ha bármilyen konfliktus is van, akkor azért ő azt nézi, hogy ez miért alakulhatott ki mi történik, illetve hogy tud azért tenni, hogy a kapcsolat jobb legyen hogy a párja jobban érezze magát, miben tud segíteni.. Tehát a nyitott, őszinte kommunikáció szerintem ebben a szempontból is nagyon fontos.

Eszter: Mi az a pont amikor érdemes szakemberhez fordulni vagy esetleg elég ha az eddig elhangzottakra odafigyelünk?

Annamari: Hát igazából én mindig azt mondom, hogy szakemberhez akkor kell fordulni, amikor úgy érzem, hogy én már egyedül nem tudom megoldani, vagy a környezetem segítségével sem tudom megoldani. Nyilván, ha ez az érzés elhatalmasodik rajtunk és tényleg úgy érzem hogy mindent megtettem, de valamiért nem megy, el vagyok akadva, akkor azt javaslom, hogy forduljunk szakemberhez. 

Nagyon könnyen átfordulhatunk a kiégésből, és elindulhatunk akár a depresszió felé vezető úton is. Tehát nyilván azért amikor azt érzem hogy én itt elakadtam, nem igazán tudok megoldást, akkor javasolt szakemberhez fordulni.

Eszter: Nagyon szépen köszönöm a válaszaidat.

Annamari: Én is köszönöm.

Eszter: Köszönjük hogy itt voltatok, Mamik, találkozunk a következő alkalommal.

 

Ha tetszett és hasznosnak találtad a videót, akkor oszd meg barátnőiddel és ismerőseiddel, bizonyára ők is találnak benne értékes ötleteket, gondolatokat 🥰

A gyermekorvos válaszol: mikor forduljunk orvoshoz?

A gyermekorvos válaszol: mikor forduljunk orvoshoz? 2560 1280 Czire Zsuzsanna

Minden szülő számára létfontosságú kérdés, mikor, milyen tünetek esetében forduljunk orvoshoz? Gyermekorvos szakértőnk, Dr. Bense Tamás, erre  a nem egyszerű kérdésre igyekszik kielégítő választ adni, az alábbi videóban. Fogadjátok sok szeretettel!

A videó szkriptjének átirata

Eszter: Sziasztok. Örök érvényű kérdés, nem csak újdonsült édesanyáknál, hogy mikor vigyük a babát orvoshoz, ezért a LaMôme fórumban felmerült, konkrét példákon át fogunk választ keresni ezekre a kérdésekre. Ebben pedig ki lehetne jobban a segítségemre, mint Dr. Bense Tamás főorvos, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos. Szia Tamás.

Kipirosodott a baba bőre, láthatóan fájdalmai vannak, esetleg leesett valahonnan; abszolút érthető, hogy a legtöbb édesanya egyből orvoshoz rohanna. Fordult már olyan eset elő a te praxisodban, amik esetleg otthon kezelhetőek lettek volna?

A gyermekorvos válaszol

Tamás: A válasz egyértelműen igen. Én azt gondolom, hogy ha valaki a sok beteget lát el naponta, akkor minden rendelés végén meg tudna egy-két esetet nevezni, ahol indokolatlan volt az orvoshoz fordulás vagy legalábbis, a sürgősséggel orvoshoz fordulás biztos, és ebben biztos, hogy nekünk orvosoknak is nagyon-nagy feladatunk és felelősségünk van. Mondjuk egy fiatal, első gyerekes édesanyának meg kell tanítanunk azt, hogy mik azok a helyzetek, amikor azonnal orvoshoz kell fordulni és mik azok a helyzetek amik várhatnak.

Ha valami pozitívumot ki kellene emelni a koronavírus járvány kapcsán akkor az az volt, hogy nekünk orvosoknak és a betegeknek, illetve a szülőknek is meg kellett tanulni súlyozni a helyzetet, mert ezt tudomásul kellett vennünk, hogy az egészségügyi ellátás, az orvoshoz fordulás az nem lehet korlátlan. Nem lehet azt, hogy minden problémánkkal most és azonnal orvoshoz fordulunk; és ebben nekünk, gyermekorvosoknak kell segíteni a szülőknek, mondjuk egy első gyerekes fiatal édesanyjának, hogy mik azok a szituációk, amikor azonnal orvoshoz kell fordulnia, és mi az a helyzet, ami várhat.

A másik pozitív hatása a pandémiának az, hogy a telemedicinális ellátás előtérbe került; korábban is sok e-mailt és telefont kaptunk, de most mindenféle más csatornákon is kapunk információt a betegekről. Rengeteg fotót kapunk különböző bőrjelenségekről, videókat arról, hogy milyen furcsán sír a gyerek, vagy esetleg valamilyen furcsa mozgást észlelt a szülő. És ez, bár pluszfeladatot jelent az orvosoknak, hiszen ezzel általában a rendelés végén vagy épp a munkaidő végén van idő foglalkozni, de összességében a rendszerről mégis terhet vesz le. Ezeknek a betegeknek, azt gondolom, hogy körülbelül 90%-át el lehetett ily módon látni és csak körülbelül tizede volt az, akire azt kellett hogy mondjuk, hogy a diagnózishoz ez nem elég információ és meg kell hogy vizsgáljuk személyesen is a rendelőben.

Ez a dolognak az egyik olvasata tehát: valószínűleg kicsit többet vesszük, vagy szeretnék igénybe venni az egészségügyi ellátást, mint az sokszor indokolt lenne. De az is igaz hogy egy szülőnek a panaszát azt mindig komolyan kell venni, és annak a szülőnek a gyerekének lehet valamilyen egészen banális betegsége van, de ott és abban a pillanatban az lesz a legfontosabb problémája. Visszaemlékszem például arra az esetre, amikor Magyarország egyik legjobb gyerekorvosa, aki ráadásul újszülött intenzívesként dolgozik és a feleségem szóval naponta lát el súlyos állapotú betegeket, de mégis, amikor a saját gyerekünknek volt először súlyos kruppos rohama, akkor ő teljesen megmerevedett és nem tudott mit kezdeni a szituációval, segítségre szorult.

Természetesen ennek az ellenkezőjére is volt már példa, hogy jobb lett volna ha az édesanya hamarabb fordul orvoshoz. Szerencsére azért ez sokkal ritkább és a szülők általában hallgatnak a saját megérzéseikre, és tudják, hogy mikor van baj és mikor kell orvoshoz fordulni. De azért előfordul, hogy mégis késve jut a gyerek ellátáshoz, ennek az is lehet az oka, hogy a gyerekbetegségek nagy része a spontán vagy csak kis segítséggel meggyógyul. Folyadékpótlás, fájdalomcsillapítás, lázcsillapítás és nagyon gyakran ezekhez a spontán gyógyuló betegségekhez hasonlóan, nagyon enyhe vagy nagyon elkent tünetekkel kezdődhet valami olyan súlyos betegség, ahol mondjuk néhány óra késlekedés is akár végzetes lehet.

Sajnos olyan példa is volt már, hogy a szülő bár orvoshoz fordul, de az első ellátó orvos nem ítélte olyan súlyosnak a problémát és ez okozott később akár egészségkárosodást is. A szülőknek fontos azt megérteniük, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek és fontos, hogy mi a szülőket kompetens partnerként tekintsük, és azt is meg kell érteni hogy mi látjuk a gyereket látjuk öt percig/tíz percig a vizsgálat során, viszont a nap 24 órájában a szülő észleli, figyeli őt.

Ha nem úgy alakul a betegsége, nem úgy alakul a gyógyulás, ahogy mi azt megterveztük és amit megbeszéltünk a szülővel, vagy pedig olyan pillanatok következnek el, amikor azt mondjuk, hogy orvoshoz kell fordulni akár az éjszaka közepén is akkor azt meg kell tenni a szülőnek. Ebben nekünk kell segítséget nyújtani és nekünk kell megmondani hogy mik azok a sarokpontok amikor tovább kell lépni.

Felső légúti megbetegedések esetében mi a teendő?

Eszter: Nézzünk akkor most pár konkrét példát amik a LaMôme fórumon is felmerültek. Mikortól kell komolyan venni például egy babának az orrfolyását, köhögését?

Tamás: Hát ez egy jó kérdés, mert szinte minden második gyerek, mondjuk egy őszi/téli/tavaszi időszakban ezért keresi a háziorvosát, mert valamilyen légúti tünetei vannak, orra folyik, köhög. Itt is visszautalnék arra, amit előbb mondtam, hogy a szülőt egy partnernek kell tekinteni és azt meg kell értenie a szülőknek, hogy a köhögésre nincs olyan gyógyszerünk, vagy az orrfolyása nincs olyan gyógyszerünk, ami egyik percről a másikra elvágja azt. Ha pedig nincsen semmi egyéb súlyos aggasztó tünet vagy panasz, akkor bizony egy sima felső légúti hurutos megbetegedés, ami 10-14 napig el fog tartani és különböző tüneti szerekkel legfeljebb 1-2 nappal tudjuk ennek lefolyását megrövidíteni.

Nyilván hogyha ez a baba lázas, főleg hogy ha mondjuk 3-4 napnál tovább lázas, mint egy szokásos vírusfertőzésben, hogy ha étvágytalan, nagyon elesett, kevés folyadékot vesz magához, légzészavara van, vagy ha azt látjuk, hogy nagyon szaporán veszi a levegőt, vagy nehézlégzése van, akkor orvoshoz kell fordulni. A csecsemőkre az is jellemző egyébként, hogy egy sima orrdugulásról is nagyon rosszul tudnak lenni, hiszen ők – úgy mondjuk ezt obligát orr-légzők – ez azt jelenti, hogy nem tudnak még a szájukon rendesen levegőt venni, tehát egy sima felső légúti hurutnál is nagyon komoly panaszaik lehetnek.

Mi az a mongolfolt?

Eszter: Az úgynevezett “mongolfolt” egy kékes-szürkés elszíneződés a baba bőrén, egyébként amikor rákerestem az interneten, akkor a legelső találatnál a cikknek ez volt a címe: Nem verem a gyerekem, ezt csak mongolfolt. Mi ez pontosan?

Tamás: Igen, tényleg úgy tud kinézni, mint egy bevérzés, de azért erről nincsen szó. Ez egy anya-gyerek anyajegyféleség, ami általában a keresztcsonti régióban helyezkedik el a babáknál. A sötétebben pigmentált gyerekeknél gyakrabban fordul elő, ez egy teljesen jóindulatú elváltozás, általában 1-2 éves korra teljesen el is halványul. Nincsen vele semmilyen teendő.

Mit tegyünk, ha a baba nem eszik/iszik eleget?

Eszter: Mi a helyzet akkor, ha mondjuk egy baba nem eszik, vagy iszik annyit amennyit kéne neki?

Tamás: Hát ezt nehéz megítélni, hogy hogy mi az a pont, amikor orvoshoz kell fordulni. Nyilván egy baba életében vannak olyan periódusok, amikor jobban eszik és van amikor kevésbé. A legtöbb fertőzés kapcsán is azt észleljük először, hogy csökken a babáknak az étvágya. Ha mondjuk az étvágytalansághoz tartós súlyvesztés vagy tartós súlyállás társul, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Úgyszintén, ha valamilyen egyéb alarmírozó tünet van, mint a láz, a visszatérő hányások, a hasmenések vagy akár az előbb említett fogyás, akkor szintén érdemes orvoshoz fordulni.

Eszter: Mi a helyzet azzal, amikor a baba nem pisil vagy kakil annyit, amennyit egyébként szokott?

Tamás: Hát ez mondjuk kétfelé, van az, hogy nem is gondolnánk, hogy valamilyen vesebetegsége van és persze ez lehetséges. De az esetek döntő többségében nem erről van szó, hanem arról, hogy valamiért a folyadékháztartása felborult a gyereknek, kevesebb jutott be, mint amennyinek kellett volna. Bármilyen fertőzés kapcsán azt tapasztaljuk, hogy a babák étvágytalanabbak, kevesebbet esznek, kevesebbet isznak, vagy több folyadékot veszítenek mondjuk a láz kapcsán vagy hányás/hasmenés kapcsán, és ilyenkor a vizelet mennyisége is kevesebb lesz.

Annak megítélése, hogy a gyerek kiszáradt-e nem is annyira egyszerű, mint gondolnánk! Mondjuk egy szülő számára is jól érthető tud lenni az, amikor azt mondjuk, hogy egy nap legyen legalább három, de inkább négy alkalommal pisis pelusa, mert ha 6-8 órán túl nincs vizelete, akkor az szinte biztos, hogy komoly kiszáradás tünete és akkor ott be kell avatkozni. A kakilásra visszatérve ott kérdés az, hogy mi a normális az adott gyereknél.

Eszter: Ezt babája válogatja?

Tamás: Babája válogatja. Általában az újszülötteknek szinte minden etetésnél van széklete, de aztán, főleg az anyatejes babáknál, hetekkel később ez meg tud változni és egész szélsőséges székelési szokások is normálisak lehetnek.  Tehát a napi hét és a hét naponta egy széklet között is gyakorlatilag minden normális lehet. Ha a baba egyébként jól fejlődik, nyugodt kiegyensúlyozott, nem tűnik úgy, hogy fájdalmai lennének akkor egyáltalán nem biztos hogy kóros, hogy ritkábban kakil, mint korábban.

És persze vannak olyan periódusok, amikor különösen hajlamosak arra, hogy valódi székrekedés alakuljon ki. Az első ilyen periódus az, amikor az anyatejes táplálásról átváltanak és a hozzátáplálás megkezdődik. A következő az, amikor mondjuk megpróbáljuk elvenni a pelenkát és megpróbáljuk bilire szoktatni a kisgyerekeket; arra hajlamosak székrekedéssel reagálni. A harmadik ilyen periódus a közösségbe kerülés, amikor elpanaszolja azt a gyerek, hogy mondjuk az iskolai vécében nem szívesen végzi el a dolgát, már nem olyanok körülmények, ahogy azt mondjuk otthon megszokta.

Mi a teendő, ha a baba folyamatosan sír?

Eszter: A babáknak van ez a sírása, amikor minden anyuka tudja, hogy nagyon fáj nekik valami. Mennyi idő elteltével érdemes ilyenkor védőnőt vagy orvost felkeresni?

Tamás: Igen egy rutinos anyuka az meg tudja már egy idő után különböztetni, hogy miért sír a baba. Esetleg azért, mert melege van, fázik, tehát valami diszkomfortja van; éhes vagy pedig valami fájdalma van. Itt is arra kell figyelni, hogy milyen egyéb riasztó tünet társul ehhez. Valamilyen fertőzésre utaló tünet, tehát mondjuk lázas állapot, vagy hányás, esetleg hasmenés, vagy pedig a gyerek jó általános állapotú, jól fejlődik de mégis nyűgös egy kicsit.

Ez esetben nem kell azonnal és rögtön orvoshoz fordulni, hanem meg kell keresni ennek az okát. Ez különböző életkorokban más és más lehet. Egy három hónapos korban leginkább ez a csecsemőkori kólika az ami a nyugtalanság a hasfájás hátterében áll. Sok trükköt be lehet vetni ennek a megszüntetésére; a legjobb gyógyszer azért az idő szokott lenni. Aztán nagyjából féléves kortól, amikor elkezdenek előbújni a fogacskák, akkor a fogzást tudja meggyötörni a gyerekeket. Ez néha még kis hőemelkedést is tud okozni. Azért az fontos, hogy ha mondjuk a nyűgösséghez magas láz társul, akkor ezt ne fogjuk a fogzásra, hanem akkor keressünk valami más okot ennek a hátterében.

Az érzékeny bababőr

Eszter: A babák bőre nagyon érzékeny, ha fürdetés után akár nem úgy töröljük meg őket a törölközővel, attól ki tud pirosodni. Ilyen esetben mi az ami már kóros és érdemes már orvoshoz fordulni vele?

Tamás: Valóban a gyerekek egy része nagyon érzékeny bőrrel születik, itt gyakran már a családban is előfordul, hogy valamelyik szülő vagy akár mindkettőnek valamilyen úgynevezett atópiás betegsége vagy ekcémája volt. Ezeknél a gyerekeknél arra kell figyelni, hogy rövid ideig tartson a fürdetés ne túl meleg vízben fürödjenek és a szárazra törlést is lehetőleg ne durva mozdulatokkal, hanem inkább csak a felesleges folyadék lejuttatásával történjen. Ami ezeknél a gyerekeknél, de tulajdonképpen mindenkinél, tehát az egészséges gyerekeknél is fontos, hogy az a nap folyamán vagy a fürdés után a bőrnek a hidratálása/visszazsírozása megtörténjen különböző testápolókkal.

Eszter: Felhívják az édesanyák figyelmét, hogy figyelni kell arra, hogy a baba mindkét oldalon aktív legyen. Tehát például ha játszik, akkor mindkét kezével nyúljon a játék után, ha átfordul akkor balra és jobbra is forogjon. Viszont vannak olyan babák akik csak az egyik oldalt aktívak, ennek mi a jelentősége és mit tehet egy orvos?

Tamás: Egy ilyen helyzet mindig kóros. Ha egy baba feltűnően csak az egyik oldalát vagy az egyik oldali végtagjait használja, például fontos számára a világ az nem mindig csak balra vagy ne mindig csak jobbra essen, de ha ez konzekvensen megfigyeljük, akkor kell keresni valamilyen patológiát valamilyen betegséget ennek a hátterében. Ez lehet valamilyen idegsérülés, akár a születéskor vagy lehet valamilyen központi idegrendszeri probléma. Itt rá kell kérdezni arra, hogy a megszületés körülményei rendben voltak-e, mert például egy pici oxigénhiány, vagy egy pici idegrendszeri vérzés az okozhat ilyen tüneteket később. Ha ezt tapasztaljuk, akkor érdemes szakembernek megmutatni, azaz egy gyerek neurológusnak.

Aluszékony, levert a kicsi – mikor keressük fel a gyermekorvost?

Eszter: Ha úgy érzékeljük hogy túl aluszékony vagy fáradékony a baba, mikortól kezdjünk aggódni?

Tamás: Itt is igaz az, hogy ha valamilyen fertőzésre indul a babának, akkor nagyon gyakran megváltozik az általános állapota és aluszékonnyá, fáradékonnyá válik. Figyelni kell egyrészt a fertőzés egyéb tüneteit, hogy hőemelkedés vagy láz jelentkezik-e. Ha a gyerek anyagcseréje felborul, akkor arra szintén reagálhatnak ily módon: tehát például ha folyadékhiányos állapotba kerülnek, akkor szintén lehet aluszékonyság, fáradékonyság a tünet. Erre mondjuk egy jó példa, hogy ha csak újszülöttekről, vagy kis csecsemőkről beszélünk: ha a sárgaság kóros mértékben fokozódik, akkor önmagában ettől a gyerekek aluszékonyabbak lesznek. 

Ha aluszékonyabbak lesznek, akkor kevesebbet fognak enni, ha kevesebbet eszik akkor folyadékhiányos állapotba kerül, és ezzel egy ördögi kör alakul ki, amit nekünk kell majd megszakítani, valószínűleg egy infúziós kezeléssel. Az aluszékonyság/fáradékonyság oka lehet valamilyen szisztémás betegség is, tehát valamilyen krónikus betegség, például a vérszegénység állhat a háttérben vagy lehet például egy krónikus vesebetegség, vagy például egy szívbetegség, ami ilyen formában derül ki.

Lázas a gyerek – elegendő az otthoni lázcsillapítás?

Eszter: A láz is egy riasztó jelenség babáknál; a láznak mely értéke az, ami kortól már nem érdemes csak otthon csillapítani?

Tamás: Erre valószínűleg nem lehet úgy válaszolni, hogy mondjuk 38,8 fok fölött ne lehetne vele otthon foglalkozni. Inkább az a lényeg, hogy milyen a gyereknek az általános állapota, illetve milyen az életkora. Ez két nagyon lényeges paraméter. Ha három hónapnál fiatalabb a baba, akkor mindenképpen kell hogy lássa orvos, mert a 3 hónap alattiaknak éretlenebb az immunrendszere, sokkal könnyebben kerülnek súlyos állapotba egy lázas fertőzés kapcsán. Ha nagyobb gyerekről, nagyobb csecsemőről vagy kisdedekről beszélünk, ha csak lázas, de jó az általános állapota, élénk, eszik, iszik; akkor nyugodtan lehet otthon csillapítani a lázát. Csak ha valamilyen aggasztó tünet jelentkezik, vagy a láz úgy tűnik hogy 3-4 nap alatt nem szűnik meg, akkor viszont feltétlen orvoshoz kell fordulni.

Nem tartja a fejét a baba – mikortól aggódjunk?

Eszter: Arra is figyelni kell babák esetében, hogy azért pár hónapos korukra már tudják tartani a saját fejüket. Mi az a pont amikor esetleg attól kéne tartani, hogy nem úgy fejlődik a gyerek ahogy kéne neki?

Tamás: Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az élet első pár hónapjában a kisbabák gyakran találkoznak orvossal illetve a védőnővel. Ez egyrészt a szokásos vizitek, másrészt a védőoltások kapcsán kikerülhetetlen. Nem lehet erre egy pontos dátumot mondani, de azért az a tapasztalat, hogy mondjuk két két és fél hónapos korára egy baba már általában jól tudja tartani a fejét. Vannak kicsit lustább babák, ott azért azt szoktuk javasolni, hogy ellenőrzött körülmények között, de legyenek minél többet hason, mert ez segít az izomzatoknak a megerősödésében. Amikor egyébként akár csak egy oltás miatt van a rendelőben a kis páciens, akkor is megvizsgáljuk és ha azt észleljük, hogy nemcsak a fejét nem jól tartja, hanem ha az idegrendszer fejlődése valamiért nem úgy alakul ahogy ez elvárható lenne, akkor minden esetben további vizsgálatokra van szükség.

Baleset történt, leesett a gyerek – menjünk azonnal az ügyeletre?

Eszter: A legvégére hagytam minden édesanya rémálmát, leesik a baba valahonnan. (Ez valószínűleg mindenkivel előfordult már.) Mit gondolsz hogy ilyenkor mikor kell orvoshoz vinni a kicsit?

Tamás: A lényeg az, hogy nyugodtak maradjunk és meg tudjuk figyelni a babát ebben a helyzetben. Vannak olyan szituációk, amikor nem elkerülhető az, hogy orvosi ellátás és megfigyelés történjen. Egy külön veszélyeztetett korcsoport a két év alattiak, mert egyrészt sokkal könnyebben alakul ki valamilyen, akár koponyaboltozat-törés vagy koponyán belüli agysérülés, és mivel még nekik megvan a kutacsuk, így nagyon sokáig tünetmentes lehet ez a sérülés, amely akár egy koponyán belüli vérzés is lehet, és ami nehezítő tényező, hogy ők nem fogják elmondani a panaszaikat.

Szóval a 2 év alattiakkal különösen nagyon óvatosnak kell lennünk. Vannak olyan baleseti mechanizmusok, ahol ha a gyerek jól is van, utána mindenképpen szükséges orvosi vizsgálat és megfigyelés. Ezek az úgynevezett nagy energiájú sérülések, tehát ha a baba leesik a magasságának mondjuk több mint a másfélszereséről. Ha motorkerékpáros vagy autóbaleset kapcsán sérül, akkor feltétlenül orvosi vizsgálatra és megfigyelésre van szükség. Vannak egyéb olyan tünetek is, amiket ha észlelünk, akár egy látszólag enyhe sérülés vagy leesés kapcsán, mindenképpen szükséges orvosi vizsgálat, ha a baba ismételten hányna, vagy ha bármiféle furcsa idegrendszeri tünetet észlelünk, mondjuk pupillakülönbséget, vagy éppen aluszékonnyá válik az a csecsemő, illetve ha szemmel látható sérülés van a koponyáján, bevérzés.

Ha valami furcsa folyadék, akár vízszerű, akár vérrel kevert folyadék folyik a füléből vagy az orrából, akkor haladéktalanul orvosi vizsgálatra van szükség. Itt is fontos azt megemlíteni, hogy mi egy pillanatképet látunk a gyerekről és nagyon sokszor a sürgősségin, vagy avagy az éppen ellátó sebészeti osztályon nem tudják abban a pillanatban eldönteni, hogy nagy baj van vagy éppen nincsen nagy baj, és azt fogják javasolni, hogy 12-24 órára megfigyelésre fölveszik a babát. Ekkor megnézik, hogy hogyan alakulnak a tünetei és ha mondjuk 24 óra után továbbra is teljesen tünet- és panaszmentes, akkor engedik csak haza.

Eszter: Köszönöm szépen a segítséget neked, Tamás.

Tamás: Szívesen.

Eszter: Biztos vagyok benne, hogy lesz még ilyen alkalom, mert rengeteg hasonló kérdés merül fel a LaMôme fórumon. Köszönjük szépen hogy velünk voltatok ma, mamik.

 

Miért fontos a HPV vírus elleni védőoltás?

Miért fontos a HPV vírus elleni védőoltás? 2560 1280 Czire Zsuzsanna

A HPV vírus, a becslések szerint, a szexuálisan aktív populáció 80%-át megfertőzi valamikor élete során. Videónkból megtudhatod miért veszélyes ez a vírus, a fertőzésnek mik lehetnek a tünetei és a védőoltás fontosságáról, illetve annak mellékhatásairól is szót ejtünk.

A videó szkriptjének átirata

Eszter: Sziasztok Mamik, nemrég volt a méhnyakrák elleni küzdelem hete, ezért ennek fő okozójáról a HPV vírusról fogunk beszélgetni. A mai vendégem dr. Nagyházi Orsolya szülész-nőgyógyász. Szia Orsi. 

Orsi: Szia, köszönöm a meghívást.

Mennyire fertőző a HPV vírus?

 Eszter: Számomra meglepő adat, hogy az embereknek nagyjából a 80%-a valamikor az élete során megfertőződik HPV vírussal. Ehhez képest szerintem keveset tudunk arról, hogy mi is ez a fertőzés pontosan. 

Orsi: A HPV vírust tekintjük az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzésnek. Ez a fertőzés nem bejelentés-kötelezett egyik országban sem, így csak becslések állnak a rendelkezésünkre a tényleges adatokkal kapcsolatban. A fertőzöttséget 80%-ra becsüljük, de vannak olyan szerzők, akik azt állítják hogy minden szexuálisan aktív ember megfertőződik a vírussal élete során. Bármely életkorban előfordulhat a fertőzés, de leggyakrabban ezért mégis a 20-25 éves korosztályt érinti. Sajnos egy természetes fertőzés nem ad tartós védettséget a HPV vírus ellen, úgyhogy gyakorlatilag többször is el lehet kapni ugyanazt a HPV típust. 

Életünk során különböző fertőzéseket okozhat és több mint 150 típusa ismert már. Ezek között a két legfőbb csoport: az alacsony és a magas kockázatú HPV vírusfertőzések. Az alacsony kockázatú HPV vírus leginkább a szemölcsök kialakításában játszik szerepet. Ezek közül leggyakrabban a hatossal és a tizenegyes típussal találkozunk. Ezek a szemölcsök nagyon fertőzőek, viszont rosszindulatú elváltozás ezekben az esetekben nagyon ritkán alakul ki. 

A másik nagy csoport a magas kockázatú fertőzés. Ez a méhnyak daganatmegelőző állapotaiban, illetve a különböző női nemi szerveket érintő daganatos eltérésekben játszik szerepet. A méhnyakrákon túl szeméremtesti daganatokat is tud okozni a HPV vírusfertőzés, ezen kívül a nemi szerveken túl is okozhat különböző daganatos eltéréseket, mint például a fej nyaki régiójában, a végbélnyílás környékén, és a férfiakban a péniszrák kialakításában is szerepet játszhat. 

Hogyan terjed a HPV vírus?

Eszter: Egyedül szexuális úton fertőződhetünk meg ezzel a betegséggel?

Orsi: Alapvetően nem, sőt nem csak a nyálkahártya felszíneken keresztül lehet a HPV vírussal megfertőződni, tehát az óvszer sem véd 100%-ban, hanem csak 70%-ban tudja megelőzni a vírussal való megfertőződést. A HPV vírusfertőzés a nemi szervek környékén lévő bőr kontaktusa útján is terjed, illetve orális vagy anális szex útján is. 

Eszter: Vannak olyanok, akiknél rizikósabb az, hogy elkapják ezt a fertőzést?

Orsi: Igen, nyilvánvalóan a többi nemi úton terjedő betegséghez hasonlóan itt is, minél több partnerünk van, annál valószínűbb hogy megfertőződünk a HPV vírussal. Nyilván a tartós párkapcsolatban élőknél sokkal alacsonyabb a rizikó, mintha egy új kapcsolattal állunk szemben, illetve ha nála egyéb nemi úton terjedő betegség igazolódott – akkor ilyen esetben gyakoribb a HPV egyidejű jelenléte.

A HPV vírusfertőzés tünetei

 Eszter: Mik azok a tünetek ami alapján már HPV re gyanakodhatunk?

Orsi: Sajnos a legtöbb HPV vírusfertőzés teljesen tünetmentes, éppen ezért ennyire könnyű terjeszteni a vírust is és ennyire magas a száma a megfertőződötteknek. Alapvetően ha alacsony kockázatú HPV vírus fertőzésünk van, akkor és ennek kapcsán a szemölcs ki is alakult. 

Azzal azért már fel szokták keresni az orvosokat, akár a férfiak, akár a nők, hiszen a férfiaknál ugyanúgy szemölcsképződést okoznak az alacsony kockázatú típusok. Sajnos magas kockázatú HPV vírusfertőzések leggyakrabban szűrővizsgálaton derülnek ki, akár egy méhnyakrákszűrés kapcsán, egy rossz méhnyakrák szűrési eredmény miatt, akár egy HPV tipizálásnál pozitív lelet visszaérkezéskor. 

A HPV vírus és az oltás

Eszter: Amennyiben már megfertőződtünk, ettől függetlenül van-e értelme beadatni az oltást?

Orsi: Ez nagyon gyakori kérdés egyébként a páciensek körében, és nem mellékes az oltás ebben az esetben sem. Persze egyedi megfontolás esetében és speciális betegcsoportoknál lehet kivétel, de a HPV elleni védőoltás más HPV típusok ellen is ad védettséget, így nyilvánvalóan ezekkel nem szerez tartós védettséget a szervezetünk; inkább valamilyen szintű javulás várható és néhány közleményt megjegyez az akut HPV fertőzés leküzdésében is.

Eszter: Van egyébként valami olyan mellékhatása az oltásnak ami miatt egyesek ódzkodhatnak tőle?

Orsi A szokásos mellékhatásokkal; jár így a páciensek a felkarba kapják az oltást. A vele járó kellemetlenség lehet enyhe hőemelkedés, fáradékonyság de ezek nem tartósak.

Eszter: Tehát akkor hosszú távú szövődményekről nem tudunk?

Orsi: Nem.

A HPV vírusfertőzés és a méhnyakrák

Eszter: A HPV-t gyakran a méhnyakrákkal azonosítjuk, hogyan jutunk el a fertőzéstől egy rákos megbetegedésig?

Orsi: Szerencsére a HPV vírusfertőzések nagy része, 90%-a, csak átmeneti jellegű. 1-2 év alatt általában a szervezetünk megküzd a fertőzéssel, azaz az immunrendszerünk legyűri a fertőzést. Azoknál kell odafigyelni, annál a tíz százaléknál, akiknél a tartós HPV vírus fertőzés áll fenn, ugyanis nemcsak a méhnyakrák, hanem egyéb daganatos megbetegedések kialakulásában is szerepet játszhat.

Alapvetően a HPV vírus befolyásolja a sejteknek a működését, a szaporodását és ezek a sejtek ha felhalmozódnak, akkor hosszú-hosszú évek alatt, általában 10-20 év alatt,méhnyakrákhoz illetve egyéb daganatos megbetegedésekhez vezethetnek. 

A HPV vírusfertőzés a férfiakra is veszélyes?

Eszter: Olvastam egy olyan adatot, miszerint Magyarországon évente 500 nő és 500 férfi halálozik el HPV okozta megbetegedésekben. Ez ugye azt jelenti hogy a férfiakra ez a betegség pont annyira veszélyes, mint ránk, nőkre. Abban az esetben ha mi pozitívak vagyunk mi az, ami a párunkra vár?

Orsi: Alapvetően férfiakat is ugyanúgy érinti a megbetegedés, mint a nőket. Bár a nőknél valamivel gyakoribb a HPV vírusfertőzés, elsősorban az alacsony kockázatú fajtái a HPV vírusnak. A fertőzöttség ugyanúgy okozhat náluk is szemölcsös elváltozást a nemi szervi régiókban, ebben az esetben a férfiaknál urológus vagy pedig bőr és nemigyógyász tud segíteni a szemölcsök kezelésében és a további teendőkben. 

Sajnos a magas kockázatú HPV vírus fajták ugyanúgy okozhatnak a férfiaknál is daganatos eltéréseket, leggyakrabban a fej-nyak régióban, a végbélnyílás és a végbél környékén, illetve a péniszdaganatok azok amik megjelenhetnek. 

Eszter: Ők is kapnak ilyenkor oltást?

Orsi: Alapvetően most már egy pár éve a fiúk oltása is elkezdődött hetedikes korban, úgy hogy most már náluk is ez a TB által finanszírozott. 

A gyerekek oltása HPV ellen

Eszter: HPV ellen létezik védőoltás. Én ha jól emlékszem, akkor általános iskolában kaptam meg az enyémet; akkor még fizetni kellett érte. Most viszont az ingyenes, mégis én azt olvastam hogy a lakosság nagyjából 3%-a átoltott. Szerinted miért alacsony ez a szám? 

Orsi: Nyilvánvalóan az oltási program csak az adott célcsoportot érintette. A hetedikeseket oltják jelenleg, a többieknek ugyanúgy fizetős és elég drága a védőoltás, és sokan ezért nem élnek a lehetőséggel. De egyébként a hetedikesek körében 81 százalék az átoltottság a hivatalos adatok alapján úgyhogy ez nagyon jó arány. 

A méhnyakrák esetleges tünetei

Eszter: Amennyiben valaki nem szűri magát és HPV okozta méhnyakrák alakul ki nála annak milyen tünetei lehetnek?

 Orsi: Sajnos a tünetek nem specifikusak a méhnyakrákra; leggyakrabban pecsételő vérzéssel találkozunk, az együttlét közben jelentkező fájdalom is gyakori tünet, illetve az együttlét után jelentkező vérezgetés, a hüvelyváladék mennyiségének, minőségének megváltozása. 

De ahogy említettem ez sajnos nem specifikus. Egy egyszerű hüvelygyulladás is okozhat hasonló tüneteket, és nagyon előrehaladott stádiumban jelentkezhetnek egyéb tünetek: mindenféle has, derékfájdalom, hátfájdalom, lábdagadás, vizelési zavarok, véres vizelet, fájdalom vizeletürítéskor székrekedés általános daganatra utaló tünetek mint a fáradékonyság az étvágytalanság és a fogyás. 

A megelőzés 4 pontja

Eszter: Mik akkor szerinted a megelőzésnek a legfontosabb pontjai?

Orsi: Hát alapvetően négy dolgot tudnék kiemelni. Az első az elsődleges megelőzés, ami most az oltással lehetséges és amit a hetedikeseknek ingyen adnak. 

A második nagyon fontos dolog a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel sajnos a magyar nők ötven százaléka jár csak rendszeresen nőgyógyászati szűrésre. 

A harmadik legfontosabb dolog szerintem a felelősségteljes szexuális együttlét, illetve az utolsó az egészséges életmód amivel tudunk segíteni.

Eszter: Köszönöm szépen hogy itt voltál velünk. 

Orsi: Én köszönöm.

Eszter: Köszönöm a figyelmet mamik, veletek pedig legközelebb találkozunk. Sziasztok.

Énidő anyaként, bűntudat nélkül

Énidő anyaként, bűntudat nélkül 2560 1280 Czire Zsuzsanna

Az utóbbi pár év egyik legfelkapottabb buzzword-je az énidő. Mindenhonnan azt hallani, hogy “szakíts időt magadra”, “a mentális egészségem megtartásához én-időre van szükségem”. De mi is tulajdonképpen az énidő? -kérdezheted jogosan.

Az én idő a magunkra szánt minőségi idő – fogalmazza meg tömören Pócsmegyeri Zsuzsi, viselkedés-pszichológiai szakértő – És tudatosan időt szakítani önmagunkra az tulajdonképpen az a szikra, ami elindít az öngyógyítás útján; azon az úton amit követve önmagad legjobb verziója lehetsz.

A mamik és az énidő

Elfoglalt mami kisbabával

Rengetegszer hallottad már, hogy a minőségi élethez meg kell találni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt és ez már önmagában is nagy kihívás. Hát még mamiként, egy vagy több gyerekkel, ez a kihívás kolosszusi méreteket ölt. Mielőtt gyereked születik, a munka mellett jellemzően van valamennyi szabadidőd, ezért ebben az időszakban ritkán kell tudatosan énidőt elkülöníteni; ugyanis a szabadidődben ösztönösen azt csinálod, ami feltölt, amitől jól érzed magad. Egy munkahely mellett és/vagy egy párkapcsolatban, 100%-ig biztosan jut időd magadra és van hetente pár szabad órád, amit magadra szánsz és kipihened magad.

Ám ez a helyzet drasztikusan megváltozik abban a pillanatban, amikor megszületik a kisbabád, ugyanis a baba születését követően szinte megszűnik a szabadidő fogalma; legalábbis a te életedre egyre kevésbé lesz jellemző, hogy éppen ráérnél telefonálni vagy unatkoznál 😅 Ezért az automatikusan, a szabadidővel együtt jelenlévő énidő megszűnik, amint mamivá válsz.

A másik oka annak, hogy a mamiként nincs énidőd az az, hogy gyakran pont te, mint anyuka bűntudatot érzel azért, ha esetleg egy gyerekmentes délutánra vágysz. Ezért inkább minden percedet a kicsinek szenteled, mivel az énidő igényedet önzőségnek éled meg; és sajnos nem csak te, hanem a köztudatban is ez a hozzáállás az irányadó. Ha eljársz ide-oda és a gyereket esetleg az apukára, a nagymamára vagy a bébiszitterre hagyod, akkor te egy rossz anya vagy aki csak a saját igényeit nézi. 

Miért fontos az énidő?

Relaxálás, énidő egy bögre teával

A magadra szánt minőségi idő növeli az önbizalmat, csökkenti a stresszt és javítja a személyes kapcsolatokat. Amikor az önbizalom növeléséről beszélnek a szakemberek, mindig első helyen emelik ki a pozitív megerősítést, önmagad pozitív megítélését. És nemhiába mondják, hogy egy cselekedet többet mond száz szónál; ha elhatározod azt, hogy igenis, időt szánsz önmagadra, ezzel pont azt erősíted meg magadban, hogy te számítasz és igenis, te megérdemled.

Az, hogy időt szakítasz önmagadra, az azt jelenti, hogy szereted és tiszteled magad, és ez pozitívan hat arra, hogyan látod  világot és befolyással van a személyes kapcsolataidra is. Amikor állandóan elfoglalt vagy és nem látsz ki a teendőidből, akkor könnyedén összecsapnak a fejed felett a hullámok. Ez pedig ingerültté tesz, ezáltal egyre kevésbé leszel ura az érzelmeidnek és indulataidnak.

A rendszeres énidő viszont lehetőséget ad az agyadnak arra hogy kikapcsoljon, hogy lazítsál. Ezáltal pedig lecsökken a stressz szinted, jobban alszol, majd pedig ennek következtében türelmesebbé válsz, jobban uralod az érzelmeidet és lehetőséget adsz arra is magadnak, hogy értékelni tudd a jelen pillanatot. – jegyzi meg Pócsmegyeri Zsuzsi.

Ezek a pozitív történések feltöltenek, és ne feledd el, hogy csak akkor, ha te fel vagy töltődve és ki vagy simulva, csak akkor tudsz adni másoknak, csak akkor van energiád valóban odafigyelni a családodra, az ismerőseidre. Ahogy a közmondás is mondja : Üres korsóból nem lehet vizet önteni – adni csak akkor tudsz, ha te magad lelkileg rendben vagy.

Ezek után tisztán láthatod,  hogy nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az énidő önzőség. Nem, az énidő a te mágikus RESET gombod. Fontos, hogy tudatosan időt szakíts magadra, mert az énidő az, ami feltölt mentálisan, lelkileg és testileg is, és csak feltöltődve vagy képes türelmesen és pozitívan élni. Tehát az énidő következménye egy kisimultabb és jobb szülő, partner és munkatárs.

Mamiként hogyan kezdjél hozzá?

Először is tudatosítsd, hogy kell az énidő, ez jár neked. Persze az, hogy kinek és milyen formában kell az énidő, az természetesen egyénenként nagyon eltérő lehet, de erre kitérek egy kicsit később. Tehát, az énidő nem önzőség és a fentebb felsorolt pozitív hatások miatt neked is, nekem is, mindenkinek szüksége van rá. 

Különösen kismamaként, egy teljesen új és elsöprő helyzettel szembesülsz, amikor hirtelen felelősséggel tartozol egy törékeny, kis életért. Ezen felül az eddig bejáratott és megszokott napirended is jellemzően teljesen felborul, nincsen már nyugodt éjszakai alvás, kényelmes félórás zuhanyzások vagy terembe járás. Ehhez hozzájárul a teljesen új helyzet okozta bizonytalanság, az Úristen, vajon jól csinálom?! feszültsége. Ez önmagában is nagy terhet róhat rád és az addig jól működő, harmonikus párkapcsolatot is megváltoztathatja egy kis jövevény. 

Ebben a helyzetben kiemelten fontos az, hogy időt szakíts önmagadra, hogy át tudd gondolni, mi és miért történik éppen, hogy mit érzel és hogy lazítani tudj és feltöltődj. Igaz, hogy újdonsült anyukaként kismillió dolgod van, a háztartást ugyanúgy el kell látni mint azelőtt és mellette ott van egy kicsi élet, akire gondot kell viselned.

Ilyenkor az anyukák vagy túlzottan igyekeznek megfelelni és gyakran irreális elvárásokat állítanak önmaguk elé, vagy pedig egyszerűen úgy érzik, hogy ez túl sok és képtelenség végig csinálni. Ezt megelőzendő, tervezz tudatosan a nehéz időkre, gondold át, hogy mi várhat rád és adj magadnak egy esélyt azzal, hogy már most, a baba érkezése előtt megtervezed a saját kis túlélési kalauzod. 😉

Tervezz énidőt 3 lépésben

írj listát az énidőhöz

Most már biztosan egyetértesz velem, hogy az énidő kell, de mi a következő lépés?  Ismét Pócsmegyeri Zsuzsi viselkedés-pszichológiai szakértőt kérdeztem, hogy ha megszületik az igény, hogy igen, neked énidő kell – akkor innen hogyan tovább?

Az, hogy kit mi tesz boldoggá, mi tölti fel, az egyénileg nagyon változó és mindenkinek mást jelent – válaszolta Zsuzsi. – Ezért, első lépésként ülj le egy papírral és tollal és kezdd el összeírni azokat a tevékenységeket, amelyek boldoggá tesznek – javasolta.

Ez lehet egy romantikus vacsora a pároddal, egy wellness hétvége, a futás, a festés, motorozás, az ejtőernyőzés, a konyhában töltött főzőcskézés, vagy pedig a  kisbabád álmában mosolygó arcocskája – ez egyénenként nagyon változó. Lényeg, hogy végül legyen egy legalább 10 tételes listád olyan tevékenységekről, amelyek valóban boldoggá tesznek, amelyek kikapcsolnak és feltöltenek. Ami után úgy érezed hogy van értelme az életnek, hogy az élet szép. 

A második lépés, hogy ha ez a lista megvan, akkor nézd meg hogy erről a listáról melyik vagy melyek azok az elemek, amelye(ke)t a jelenlegi élethelyzetedben is rendszeresen be tudsz építeni az életedbe. Fontos kihangsúlyozni, egy (vagy több) olyan tevékenységet válassz, amit legalább heti rendszerességgel tudsz csinálni. Hogy ez miért fontos? Azért, mert már az a tudat is túl tud segíteni a nehézségeken, hogy tudod, hogy teszem azt, minden szerda este boxra mész, utána szaunázol egy hatalmasat. Ez egy lélegzetvételnyi lazulási lehetőség, amikor elengeded egy kicsit az éppen fogzó kisbabát, az álmatlan éjszakákat, amikor nem kell azon gondolkodnod, hogy holnap ismét hogy jut időd mindenre – amikor elengedhetsz egy kicsit mindent és meghallod végre a saját gondolataidat 😁

Harmadik lépésként, ne feledd el, hogy a rendszeresség mellett a flexibilitás is nagyon fontos – tette hozzá viselkedés-pszichológiai szakértőnk, ugyanis előfordulhat, hogy éppen megbetegszik a kicsi, vagy a bébiszitter nem ér rá; az ilyen helyzetekben nem kell lemondanod az énidőről, hanem keress inkább egy alternatív megoldást: menj el egy másik időpontban vagy pedig válassz egy teljesen másik tevékenységet a listádról, amely hasonlóan segíthet kikapcsolni. Például egy este apa vigyáz a kicsire, amíg te egy forró fürdőben, egy pohár borral olvasgatsz 45 percig, zavartalanul. 

Fürdőzés egy pohár borral

Összefoglalás

Összességében elmondható, hogy az énidő nem úri huncutság, hanem egy alap szükséglet; egy olyan időtöltés ami hozzájárul ahhoz, hogy kevesebbet idegeskedj, jobban érezd magad a bőrödben és végeredményben feltöltődj, ami által egy teljesebb értékű tagja lehetsz családodnak, munkahelyi környezetednek. Az énidő nem önzés, és ne felejtsd el, hogy míg a nyugodtabb időkben a szabadidő tulajdonképpen egyet jelent az énidővel, a nehéz és elfoglaltabb időszakokban tudatosan kell időt szakítanod magadra a lelki egészséged érdekében.

Ha tetszett a cikk, és úgy gondolod, hogy a barátaid is hasznosnak találnák az itt összegyűjtött gondolatokat, ne habozz, oszd meg az alábbi lehetőségek egyikén 👍

Send this to a friend