A gyermekorvos válaszol: mikor forduljunk orvoshoz?

A gyermekorvos válaszol: mikor forduljunk orvoshoz?

A gyermekorvos válaszol: mikor forduljunk orvoshoz? 2560 1280 Czire Zsuzsanna

Minden szülő számára létfontosságú kérdés, mikor, milyen tünetek esetében forduljunk orvoshoz? Gyermekorvos szakértőnk, Dr. Bense Tamás, erre  a nem egyszerű kérdésre igyekszik kielégítő választ adni, az alábbi videóban. Fogadjátok sok szeretettel!

A videó szkriptjének átirata

Eszter: Sziasztok. Örök érvényű kérdés, nem csak újdonsült édesanyáknál, hogy mikor vigyük a babát orvoshoz, ezért a LaMôme fórumban felmerült, konkrét példákon át fogunk választ keresni ezekre a kérdésekre. Ebben pedig ki lehetne jobban a segítségemre, mint Dr. Bense Tamás főorvos, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos. Szia Tamás.

Kipirosodott a baba bőre, láthatóan fájdalmai vannak, esetleg leesett valahonnan; abszolút érthető, hogy a legtöbb édesanya egyből orvoshoz rohanna. Fordult már olyan eset elő a te praxisodban, amik esetleg otthon kezelhetőek lettek volna?

A gyermekorvos válaszol

Tamás: A válasz egyértelműen igen. Én azt gondolom, hogy ha valaki a sok beteget lát el naponta, akkor minden rendelés végén meg tudna egy-két esetet nevezni, ahol indokolatlan volt az orvoshoz fordulás vagy legalábbis, a sürgősséggel orvoshoz fordulás biztos, és ebben biztos, hogy nekünk orvosoknak is nagyon-nagy feladatunk és felelősségünk van. Mondjuk egy fiatal, első gyerekes édesanyának meg kell tanítanunk azt, hogy mik azok a helyzetek, amikor azonnal orvoshoz kell fordulni és mik azok a helyzetek amik várhatnak.

Ha valami pozitívumot ki kellene emelni a koronavírus járvány kapcsán akkor az az volt, hogy nekünk orvosoknak és a betegeknek, illetve a szülőknek is meg kellett tanulni súlyozni a helyzetet, mert ezt tudomásul kellett vennünk, hogy az egészségügyi ellátás, az orvoshoz fordulás az nem lehet korlátlan. Nem lehet azt, hogy minden problémánkkal most és azonnal orvoshoz fordulunk; és ebben nekünk, gyermekorvosoknak kell segíteni a szülőknek, mondjuk egy első gyerekes fiatal édesanyjának, hogy mik azok a szituációk, amikor azonnal orvoshoz kell fordulnia, és mi az a helyzet, ami várhat.

A másik pozitív hatása a pandémiának az, hogy a telemedicinális ellátás előtérbe került; korábban is sok e-mailt és telefont kaptunk, de most mindenféle más csatornákon is kapunk információt a betegekről. Rengeteg fotót kapunk különböző bőrjelenségekről, videókat arról, hogy milyen furcsán sír a gyerek, vagy esetleg valamilyen furcsa mozgást észlelt a szülő. És ez, bár pluszfeladatot jelent az orvosoknak, hiszen ezzel általában a rendelés végén vagy épp a munkaidő végén van idő foglalkozni, de összességében a rendszerről mégis terhet vesz le. Ezeknek a betegeknek, azt gondolom, hogy körülbelül 90%-át el lehetett ily módon látni és csak körülbelül tizede volt az, akire azt kellett hogy mondjuk, hogy a diagnózishoz ez nem elég információ és meg kell hogy vizsgáljuk személyesen is a rendelőben.

Ez a dolognak az egyik olvasata tehát: valószínűleg kicsit többet vesszük, vagy szeretnék igénybe venni az egészségügyi ellátást, mint az sokszor indokolt lenne. De az is igaz hogy egy szülőnek a panaszát azt mindig komolyan kell venni, és annak a szülőnek a gyerekének lehet valamilyen egészen banális betegsége van, de ott és abban a pillanatban az lesz a legfontosabb problémája. Visszaemlékszem például arra az esetre, amikor Magyarország egyik legjobb gyerekorvosa, aki ráadásul újszülött intenzívesként dolgozik és a feleségem szóval naponta lát el súlyos állapotú betegeket, de mégis, amikor a saját gyerekünknek volt először súlyos kruppos rohama, akkor ő teljesen megmerevedett és nem tudott mit kezdeni a szituációval, segítségre szorult.

Természetesen ennek az ellenkezőjére is volt már példa, hogy jobb lett volna ha az édesanya hamarabb fordul orvoshoz. Szerencsére azért ez sokkal ritkább és a szülők általában hallgatnak a saját megérzéseikre, és tudják, hogy mikor van baj és mikor kell orvoshoz fordulni. De azért előfordul, hogy mégis késve jut a gyerek ellátáshoz, ennek az is lehet az oka, hogy a gyerekbetegségek nagy része a spontán vagy csak kis segítséggel meggyógyul. Folyadékpótlás, fájdalomcsillapítás, lázcsillapítás és nagyon gyakran ezekhez a spontán gyógyuló betegségekhez hasonlóan, nagyon enyhe vagy nagyon elkent tünetekkel kezdődhet valami olyan súlyos betegség, ahol mondjuk néhány óra késlekedés is akár végzetes lehet.

Sajnos olyan példa is volt már, hogy a szülő bár orvoshoz fordul, de az első ellátó orvos nem ítélte olyan súlyosnak a problémát és ez okozott később akár egészségkárosodást is. A szülőknek fontos azt megérteniük, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek és fontos, hogy mi a szülőket kompetens partnerként tekintsük, és azt is meg kell érteni hogy mi látjuk a gyereket látjuk öt percig/tíz percig a vizsgálat során, viszont a nap 24 órájában a szülő észleli, figyeli őt.

Ha nem úgy alakul a betegsége, nem úgy alakul a gyógyulás, ahogy mi azt megterveztük és amit megbeszéltünk a szülővel, vagy pedig olyan pillanatok következnek el, amikor azt mondjuk, hogy orvoshoz kell fordulni akár az éjszaka közepén is akkor azt meg kell tenni a szülőnek. Ebben nekünk kell segítséget nyújtani és nekünk kell megmondani hogy mik azok a sarokpontok amikor tovább kell lépni.

Felső légúti megbetegedések esetében mi a teendő?

Eszter: Nézzünk akkor most pár konkrét példát amik a LaMôme fórumon is felmerültek. Mikortól kell komolyan venni például egy babának az orrfolyását, köhögését?

Tamás: Hát ez egy jó kérdés, mert szinte minden második gyerek, mondjuk egy őszi/téli/tavaszi időszakban ezért keresi a háziorvosát, mert valamilyen légúti tünetei vannak, orra folyik, köhög. Itt is visszautalnék arra, amit előbb mondtam, hogy a szülőt egy partnernek kell tekinteni és azt meg kell értenie a szülőknek, hogy a köhögésre nincs olyan gyógyszerünk, vagy az orrfolyása nincs olyan gyógyszerünk, ami egyik percről a másikra elvágja azt. Ha pedig nincsen semmi egyéb súlyos aggasztó tünet vagy panasz, akkor bizony egy sima felső légúti hurutos megbetegedés, ami 10-14 napig el fog tartani és különböző tüneti szerekkel legfeljebb 1-2 nappal tudjuk ennek lefolyását megrövidíteni.

Nyilván hogyha ez a baba lázas, főleg hogy ha mondjuk 3-4 napnál tovább lázas, mint egy szokásos vírusfertőzésben, hogy ha étvágytalan, nagyon elesett, kevés folyadékot vesz magához, légzészavara van, vagy ha azt látjuk, hogy nagyon szaporán veszi a levegőt, vagy nehézlégzése van, akkor orvoshoz kell fordulni. A csecsemőkre az is jellemző egyébként, hogy egy sima orrdugulásról is nagyon rosszul tudnak lenni, hiszen ők – úgy mondjuk ezt obligát orr-légzők – ez azt jelenti, hogy nem tudnak még a szájukon rendesen levegőt venni, tehát egy sima felső légúti hurutnál is nagyon komoly panaszaik lehetnek.

Mi az a mongolfolt?

Eszter: Az úgynevezett “mongolfolt” egy kékes-szürkés elszíneződés a baba bőrén, egyébként amikor rákerestem az interneten, akkor a legelső találatnál a cikknek ez volt a címe: Nem verem a gyerekem, ezt csak mongolfolt. Mi ez pontosan?

Tamás: Igen, tényleg úgy tud kinézni, mint egy bevérzés, de azért erről nincsen szó. Ez egy anya-gyerek anyajegyféleség, ami általában a keresztcsonti régióban helyezkedik el a babáknál. A sötétebben pigmentált gyerekeknél gyakrabban fordul elő, ez egy teljesen jóindulatú elváltozás, általában 1-2 éves korra teljesen el is halványul. Nincsen vele semmilyen teendő.

Mit tegyünk, ha a baba nem eszik/iszik eleget?

Eszter: Mi a helyzet akkor, ha mondjuk egy baba nem eszik, vagy iszik annyit amennyit kéne neki?

Tamás: Hát ezt nehéz megítélni, hogy hogy mi az a pont, amikor orvoshoz kell fordulni. Nyilván egy baba életében vannak olyan periódusok, amikor jobban eszik és van amikor kevésbé. A legtöbb fertőzés kapcsán is azt észleljük először, hogy csökken a babáknak az étvágya. Ha mondjuk az étvágytalansághoz tartós súlyvesztés vagy tartós súlyállás társul, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Úgyszintén, ha valamilyen egyéb alarmírozó tünet van, mint a láz, a visszatérő hányások, a hasmenések vagy akár az előbb említett fogyás, akkor szintén érdemes orvoshoz fordulni.

Eszter: Mi a helyzet azzal, amikor a baba nem pisil vagy kakil annyit, amennyit egyébként szokott?

Tamás: Hát ez mondjuk kétfelé, van az, hogy nem is gondolnánk, hogy valamilyen vesebetegsége van és persze ez lehetséges. De az esetek döntő többségében nem erről van szó, hanem arról, hogy valamiért a folyadékháztartása felborult a gyereknek, kevesebb jutott be, mint amennyinek kellett volna. Bármilyen fertőzés kapcsán azt tapasztaljuk, hogy a babák étvágytalanabbak, kevesebbet esznek, kevesebbet isznak, vagy több folyadékot veszítenek mondjuk a láz kapcsán vagy hányás/hasmenés kapcsán, és ilyenkor a vizelet mennyisége is kevesebb lesz.

Annak megítélése, hogy a gyerek kiszáradt-e nem is annyira egyszerű, mint gondolnánk! Mondjuk egy szülő számára is jól érthető tud lenni az, amikor azt mondjuk, hogy egy nap legyen legalább három, de inkább négy alkalommal pisis pelusa, mert ha 6-8 órán túl nincs vizelete, akkor az szinte biztos, hogy komoly kiszáradás tünete és akkor ott be kell avatkozni. A kakilásra visszatérve ott kérdés az, hogy mi a normális az adott gyereknél.

Eszter: Ezt babája válogatja?

Tamás: Babája válogatja. Általában az újszülötteknek szinte minden etetésnél van széklete, de aztán, főleg az anyatejes babáknál, hetekkel később ez meg tud változni és egész szélsőséges székelési szokások is normálisak lehetnek.  Tehát a napi hét és a hét naponta egy széklet között is gyakorlatilag minden normális lehet. Ha a baba egyébként jól fejlődik, nyugodt kiegyensúlyozott, nem tűnik úgy, hogy fájdalmai lennének akkor egyáltalán nem biztos hogy kóros, hogy ritkábban kakil, mint korábban.

És persze vannak olyan periódusok, amikor különösen hajlamosak arra, hogy valódi székrekedés alakuljon ki. Az első ilyen periódus az, amikor az anyatejes táplálásról átváltanak és a hozzátáplálás megkezdődik. A következő az, amikor mondjuk megpróbáljuk elvenni a pelenkát és megpróbáljuk bilire szoktatni a kisgyerekeket; arra hajlamosak székrekedéssel reagálni. A harmadik ilyen periódus a közösségbe kerülés, amikor elpanaszolja azt a gyerek, hogy mondjuk az iskolai vécében nem szívesen végzi el a dolgát, már nem olyanok körülmények, ahogy azt mondjuk otthon megszokta.

Mi a teendő, ha a baba folyamatosan sír?

Eszter: A babáknak van ez a sírása, amikor minden anyuka tudja, hogy nagyon fáj nekik valami. Mennyi idő elteltével érdemes ilyenkor védőnőt vagy orvost felkeresni?

Tamás: Igen egy rutinos anyuka az meg tudja már egy idő után különböztetni, hogy miért sír a baba. Esetleg azért, mert melege van, fázik, tehát valami diszkomfortja van; éhes vagy pedig valami fájdalma van. Itt is arra kell figyelni, hogy milyen egyéb riasztó tünet társul ehhez. Valamilyen fertőzésre utaló tünet, tehát mondjuk lázas állapot, vagy hányás, esetleg hasmenés, vagy pedig a gyerek jó általános állapotú, jól fejlődik de mégis nyűgös egy kicsit.

Ez esetben nem kell azonnal és rögtön orvoshoz fordulni, hanem meg kell keresni ennek az okát. Ez különböző életkorokban más és más lehet. Egy három hónapos korban leginkább ez a csecsemőkori kólika az ami a nyugtalanság a hasfájás hátterében áll. Sok trükköt be lehet vetni ennek a megszüntetésére; a legjobb gyógyszer azért az idő szokott lenni. Aztán nagyjából féléves kortól, amikor elkezdenek előbújni a fogacskák, akkor a fogzást tudja meggyötörni a gyerekeket. Ez néha még kis hőemelkedést is tud okozni. Azért az fontos, hogy ha mondjuk a nyűgösséghez magas láz társul, akkor ezt ne fogjuk a fogzásra, hanem akkor keressünk valami más okot ennek a hátterében.

Az érzékeny bababőr

Eszter: A babák bőre nagyon érzékeny, ha fürdetés után akár nem úgy töröljük meg őket a törölközővel, attól ki tud pirosodni. Ilyen esetben mi az ami már kóros és érdemes már orvoshoz fordulni vele?

Tamás: Valóban a gyerekek egy része nagyon érzékeny bőrrel születik, itt gyakran már a családban is előfordul, hogy valamelyik szülő vagy akár mindkettőnek valamilyen úgynevezett atópiás betegsége vagy ekcémája volt. Ezeknél a gyerekeknél arra kell figyelni, hogy rövid ideig tartson a fürdetés ne túl meleg vízben fürödjenek és a szárazra törlést is lehetőleg ne durva mozdulatokkal, hanem inkább csak a felesleges folyadék lejuttatásával történjen. Ami ezeknél a gyerekeknél, de tulajdonképpen mindenkinél, tehát az egészséges gyerekeknél is fontos, hogy az a nap folyamán vagy a fürdés után a bőrnek a hidratálása/visszazsírozása megtörténjen különböző testápolókkal.

Eszter: Felhívják az édesanyák figyelmét, hogy figyelni kell arra, hogy a baba mindkét oldalon aktív legyen. Tehát például ha játszik, akkor mindkét kezével nyúljon a játék után, ha átfordul akkor balra és jobbra is forogjon. Viszont vannak olyan babák akik csak az egyik oldalt aktívak, ennek mi a jelentősége és mit tehet egy orvos?

Tamás: Egy ilyen helyzet mindig kóros. Ha egy baba feltűnően csak az egyik oldalát vagy az egyik oldali végtagjait használja, például fontos számára a világ az nem mindig csak balra vagy ne mindig csak jobbra essen, de ha ez konzekvensen megfigyeljük, akkor kell keresni valamilyen patológiát valamilyen betegséget ennek a hátterében. Ez lehet valamilyen idegsérülés, akár a születéskor vagy lehet valamilyen központi idegrendszeri probléma. Itt rá kell kérdezni arra, hogy a megszületés körülményei rendben voltak-e, mert például egy pici oxigénhiány, vagy egy pici idegrendszeri vérzés az okozhat ilyen tüneteket később. Ha ezt tapasztaljuk, akkor érdemes szakembernek megmutatni, azaz egy gyerek neurológusnak.

Aluszékony, levert a kicsi – mikor keressük fel a gyermekorvost?

Eszter: Ha úgy érzékeljük hogy túl aluszékony vagy fáradékony a baba, mikortól kezdjünk aggódni?

Tamás: Itt is igaz az, hogy ha valamilyen fertőzésre indul a babának, akkor nagyon gyakran megváltozik az általános állapota és aluszékonnyá, fáradékonnyá válik. Figyelni kell egyrészt a fertőzés egyéb tüneteit, hogy hőemelkedés vagy láz jelentkezik-e. Ha a gyerek anyagcseréje felborul, akkor arra szintén reagálhatnak ily módon: tehát például ha folyadékhiányos állapotba kerülnek, akkor szintén lehet aluszékonyság, fáradékonyság a tünet. Erre mondjuk egy jó példa, hogy ha csak újszülöttekről, vagy kis csecsemőkről beszélünk: ha a sárgaság kóros mértékben fokozódik, akkor önmagában ettől a gyerekek aluszékonyabbak lesznek. 

Ha aluszékonyabbak lesznek, akkor kevesebbet fognak enni, ha kevesebbet eszik akkor folyadékhiányos állapotba kerül, és ezzel egy ördögi kör alakul ki, amit nekünk kell majd megszakítani, valószínűleg egy infúziós kezeléssel. Az aluszékonyság/fáradékonyság oka lehet valamilyen szisztémás betegség is, tehát valamilyen krónikus betegség, például a vérszegénység állhat a háttérben vagy lehet például egy krónikus vesebetegség, vagy például egy szívbetegség, ami ilyen formában derül ki.

Lázas a gyerek – elegendő az otthoni lázcsillapítás?

Eszter: A láz is egy riasztó jelenség babáknál; a láznak mely értéke az, ami kortól már nem érdemes csak otthon csillapítani?

Tamás: Erre valószínűleg nem lehet úgy válaszolni, hogy mondjuk 38,8 fok fölött ne lehetne vele otthon foglalkozni. Inkább az a lényeg, hogy milyen a gyereknek az általános állapota, illetve milyen az életkora. Ez két nagyon lényeges paraméter. Ha három hónapnál fiatalabb a baba, akkor mindenképpen kell hogy lássa orvos, mert a 3 hónap alattiaknak éretlenebb az immunrendszere, sokkal könnyebben kerülnek súlyos állapotba egy lázas fertőzés kapcsán. Ha nagyobb gyerekről, nagyobb csecsemőről vagy kisdedekről beszélünk, ha csak lázas, de jó az általános állapota, élénk, eszik, iszik; akkor nyugodtan lehet otthon csillapítani a lázát. Csak ha valamilyen aggasztó tünet jelentkezik, vagy a láz úgy tűnik hogy 3-4 nap alatt nem szűnik meg, akkor viszont feltétlen orvoshoz kell fordulni.

Nem tartja a fejét a baba – mikortól aggódjunk?

Eszter: Arra is figyelni kell babák esetében, hogy azért pár hónapos korukra már tudják tartani a saját fejüket. Mi az a pont amikor esetleg attól kéne tartani, hogy nem úgy fejlődik a gyerek ahogy kéne neki?

Tamás: Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az élet első pár hónapjában a kisbabák gyakran találkoznak orvossal illetve a védőnővel. Ez egyrészt a szokásos vizitek, másrészt a védőoltások kapcsán kikerülhetetlen. Nem lehet erre egy pontos dátumot mondani, de azért az a tapasztalat, hogy mondjuk két két és fél hónapos korára egy baba már általában jól tudja tartani a fejét. Vannak kicsit lustább babák, ott azért azt szoktuk javasolni, hogy ellenőrzött körülmények között, de legyenek minél többet hason, mert ez segít az izomzatoknak a megerősödésében. Amikor egyébként akár csak egy oltás miatt van a rendelőben a kis páciens, akkor is megvizsgáljuk és ha azt észleljük, hogy nemcsak a fejét nem jól tartja, hanem ha az idegrendszer fejlődése valamiért nem úgy alakul ahogy ez elvárható lenne, akkor minden esetben további vizsgálatokra van szükség.

Baleset történt, leesett a gyerek – menjünk azonnal az ügyeletre?

Eszter: A legvégére hagytam minden édesanya rémálmát, leesik a baba valahonnan. (Ez valószínűleg mindenkivel előfordult már.) Mit gondolsz hogy ilyenkor mikor kell orvoshoz vinni a kicsit?

Tamás: A lényeg az, hogy nyugodtak maradjunk és meg tudjuk figyelni a babát ebben a helyzetben. Vannak olyan szituációk, amikor nem elkerülhető az, hogy orvosi ellátás és megfigyelés történjen. Egy külön veszélyeztetett korcsoport a két év alattiak, mert egyrészt sokkal könnyebben alakul ki valamilyen, akár koponyaboltozat-törés vagy koponyán belüli agysérülés, és mivel még nekik megvan a kutacsuk, így nagyon sokáig tünetmentes lehet ez a sérülés, amely akár egy koponyán belüli vérzés is lehet, és ami nehezítő tényező, hogy ők nem fogják elmondani a panaszaikat.

Szóval a 2 év alattiakkal különösen nagyon óvatosnak kell lennünk. Vannak olyan baleseti mechanizmusok, ahol ha a gyerek jól is van, utána mindenképpen szükséges orvosi vizsgálat és megfigyelés. Ezek az úgynevezett nagy energiájú sérülések, tehát ha a baba leesik a magasságának mondjuk több mint a másfélszereséről. Ha motorkerékpáros vagy autóbaleset kapcsán sérül, akkor feltétlenül orvosi vizsgálatra és megfigyelésre van szükség. Vannak egyéb olyan tünetek is, amiket ha észlelünk, akár egy látszólag enyhe sérülés vagy leesés kapcsán, mindenképpen szükséges orvosi vizsgálat, ha a baba ismételten hányna, vagy ha bármiféle furcsa idegrendszeri tünetet észlelünk, mondjuk pupillakülönbséget, vagy éppen aluszékonnyá válik az a csecsemő, illetve ha szemmel látható sérülés van a koponyáján, bevérzés.

Ha valami furcsa folyadék, akár vízszerű, akár vérrel kevert folyadék folyik a füléből vagy az orrából, akkor haladéktalanul orvosi vizsgálatra van szükség. Itt is fontos azt megemlíteni, hogy mi egy pillanatképet látunk a gyerekről és nagyon sokszor a sürgősségin, vagy avagy az éppen ellátó sebészeti osztályon nem tudják abban a pillanatban eldönteni, hogy nagy baj van vagy éppen nincsen nagy baj, és azt fogják javasolni, hogy 12-24 órára megfigyelésre fölveszik a babát. Ekkor megnézik, hogy hogyan alakulnak a tünetei és ha mondjuk 24 óra után továbbra is teljesen tünet- és panaszmentes, akkor engedik csak haza.

Eszter: Köszönöm szépen a segítséget neked, Tamás.

Tamás: Szívesen.

Eszter: Biztos vagyok benne, hogy lesz még ilyen alkalom, mert rengeteg hasonló kérdés merül fel a LaMôme fórumon. Köszönjük szépen hogy velünk voltatok ma, mamik.

 

Share via
Send this to a friend