Az első lépések…

Mivel ez egy baba-mama témájú blog, joggal gondolhatnátok, hogy egy totyogó első lépéseiről olvashattok egy megható írást a következő percekben. Hát sajnos (vagy végreee) ki kell àbrándítsalak benneteket, ugyanis ez az írás most rólam fog szólni.
Az egész történet egy borús őszi napon kezdődött, amikor is Mádai Vivi barátnőm felhívott egy kérdéssel:
M.V: Sziaaaa! Figyelj csak, kellene indítani az Ultrabalatonon egy Lamomeos csapatot, mit szólsz?
Én: Mi az az Ultrabalaton?
M.V: jahj…futóverseny a Balaton körül. Szuper kis csajos program lenne, a Triumph is támogat minket, jó kis példamutatós anyukás program! Mit szólsz?
Én: Vivi, én a kapuig sem tudok elfutni…
M.V: Jajj nem az a lényeg, 2 km max. amit futnod kell (azt a gyerekem is lefutja), a többi futó profi lamome mami lesz, naaa!
Én: Hát nem tudom…
M.V: Amúgy kb már a nevezés is esélytelen, alig jutnak be a csapatok, szóval még regisztrálni sem fogunk tudni valószínűleg, de annyira jó ötlet, ne mondjuk nemet!
Én: Ja, akkor persze, ha úgysem jutunk be, nekem mindegy…

Így történt az, hogy most 65 nappal az #úgysemleszbelőlesemmi és #aligkellfutni Ultrabalon verseny előtt, ami 221 km (!!!) kezdem el a felkèszülést, hogy ne hagyjam kakiban a csapatot és legalább egy minimális 5 km-es szakaszt lefussak…

Amikor kiderült, hogy annyira szerencsések vagyunk, hogy indulhatunk ezen a kis versenyen, jöttek a mínuszok, amikoris mindenki azt javasolta, hogy ne kezdjek el kint futni. Hát nem kellett győzködniük. Aztán jött a jó idő, vele az olvadás és a térdig érő sár. Mindig volt valami termèszeti katasztrófa (értsd: kifogás), hogy miért ne álljak neki.

Majd egyszercsak szembe jött velem egy poszt a Lamome fórumon, ahol futógépet keresett valaki. Megnéztem az ajánlásokat ès megakadt a szemem egy csodán.
Egy gyönyörű kis kecses, összecsukható darabon. Tudtam, hogy ez kell nekem!!! Tudtam, hogy ha ott díszeleg (mert tényleg nagyon szép, nem csúfítja a lakást) a nappali közepén, hamarabb felpattanok és nekiállok edzeni.
Elmentem, megnéztem, kipróbáltam ès màr a nappalimban állna, ha nem tenném el a gardróbba, ugyanis nem csak szép a Mediwel Oto Antelope futópadja, hanem összecsukható is!!! Nem fogják a gyerekek kapcsolgatni, nem játszanak rajta, mert egy mozdulattal összecsukom és kigurítom a helyére.

Szóval kívülről ès praktikusság szempontjából egy álom.
Használati oldaról még nem igazán tudok nyilatkozni, eddig 15 percet töltöttem rajta (igen, be volt kapcsolva, igen egyben 15 percet), ès majdnem meg is haltam.

Hát így tettem meg én az első (futó)lépéseket. Kínkeservesen, de nem adom fel!!! Drukkoljatok! Ígérem beszámolok majd!

Szerzőről.

Szilágyi Virág
Szerzőnek 20 cikke van
Tudj meg többet Szilágyi Virág

Szilágyi Virág vagyok, 28 éves, 20 hónapos ikrek Zalán és Milán anyukája.
Babázás előtt tanácsadóként, trénerként dolgoztam, valamint 5 éve vezetem rendezvényszervező cégemet.
Mint ahogy a La Mome-nál mindenki más életét, így az enyémet is megváltoztatta ez a két gyönyörűség, akik bearanyozzák a napjaimat. Olyannyira, hogy a várandósságom, és a fiúk születésének körülményeit a Lifenetwork csatornán futó Jön a Baba című sorozatban ország-világ elé
tártam; nyíltan beszéltem az érzéseimről, a nehézségekről és a sikerekről is.
A mai anyukáknak szükségük van arra, hogy lássák: nincsenek egyedül, hogy tudják: mások is hasonló problémákkal küzdenek.
Éppen ezért, a jövőbeni ikres anyukák segítése céljából nemsokára megjelenik első könyvem sIKERes praktikák címmel, amely kifejezetten az ikres életről, az ikrek ellátásának gyakorlati tanácsairól szól. Ennek tükrében már biztos kitaláltátok, hogy a La Mome-on futó rovatom témája
sem lesz más: az ikres anyaság mindennapjait fogom nektek bemutatni. Kalandozzatok velem!

1 Comment

Hozzászólás a(z) Henrik az Apa(cs) bejegyzéshez Visszavonás

Rólunk

Az oldalunk azért indult, hogy megosszuk Veletek, hogyan tudunk a kislurkók mellett is teljesértékű barátok feleségek és elsősorban Nők lenni.

Közelgő események